Raina
NÉV Raina Oekanos
BECENÉV Ray, Ray-Ray (csak testvérének)
SZÜLETÉSI ADATOK Bermuda háromszög, Atlanti óceán
NEM Nő
BEÁLLÍTOTTSÁG Heteroszexuális
FAJ/CSOPORT Szirén
FOGLALKOZÁS Nincs/Munkanélküli
PLAY BY Margaret Evans (ilost.unicorn)
TÍPUS keresett
JELLEMZÉS ÉS KAPCSOLATOK
Amikor megszületünk mind csak ösztönlényeg vagyunk, majd az emberi civilizáció mindezt kineveli belőlünk. De akkor nem, ha szirénnek születtél. Az ösztöneink a részünkké válnak, megtanulunk bízni bennük. Az emberek azt gondolják, hogy érzések nélküli vadállatok vagyunk, nem gondolkodunk, nem vagyunk olyan fejlettek, mint ők. Pedig az igazság az, hogy fejlettebbek vagyunk. Ugyan úgy érzünk és gondolkodunk. Egyek vagyunk a természettel, tökéletes részei.
Engem arra neveltek, hogy vezetője és védelmezője legyek rajunknak, de mindenekelőtt, hogy húgom védelmezője legyek. A felelősség mindig is az életem része volt és lesz is.
Azt mondják vadállat vagyok, részben igaz is, de büszkén viselem ezt a jelzőt, sokkal inkább, mint, hogy ember legyek, aki tönkreteszi a világunkat. Így hát bocsájtsd meg nekem, ha nem kedvellek titeket. Nem is bízom bennetek, esetleg a hozzám hasonló természetközeli lényekben, de így vagy úgy, a bizalom nem az erősségem. Így hát senki sem férkőzhet könnyen a bizalmamba. Talán soha senkiben sem fogok úgy bízni, mint testvéremben.
Harcias vagyok, megzabolázhatatlan, akár a tenger, és akárcsak a vizeknek, nekem sem parancsolhat senki, szabad vagyok. Ha veszély fenyeget, gondolkodás nélkül ölök, nem kockáztatok. De nem csupán csak harcias vagyok, hanem harcos is, legyőzhetetlen a vízben, de a szárazföldön sem lehet ártalmatlannak nevezni.
Megtanultam, megtanultunk beilleszkedni közétek, mert nem hagytatok más választást. Pedig nekünk jó volt ott, ahol voltunk, távol tőletek, amikor még a létezésünkről sem tudtatok. De kapzsiságotoknak és örökös kizsákmányolásotoknak hála itt vagyunk köztetek. Nem örülünk neki, ahogy ti sem, de ezt csakis magatoknak köszönhetitek.
A beilleszkedés nekem talán könnyebben ment, mint egyes fajtársaimnak, mert kíváncsi voltam, tudni akartam, hogy miért vagytok olyanok amilyenek, meg akartam érteni, de még mindig nem értem. Könnyen alkalmazkodtam, nem esett nehezemre, de az tagadhatatlan, hogy minden porcikámmal visszavágyom a tengerekbe, óceánokba. És ennek az érzésnek gyakran engedek is, ez az előnye, ha a szirén szövetséget köt egy hozzá hasonló tündérrel, aki ugyancsak megveti az embereket, átérzi a honvágyat, amit az emberek miatt kell elszenvednünk.
A türelmem mondhatnánk végtelen, de ti, ostoba emberek képesek vagytok kihozni a sodromból, pedig esküszöm, nem könnyű. Ura vagyok az érzelmeimnek, én irányítok.
Ha látnád hogy nézek ki a vízben, milyen az uszonyom, valósággal elámulnál, de valószínűleg az lenne az utolsó dolog, amit életedben láttál.
Hosszú fekete haj, világos, igéző, kék szemekkel, még ha nem is nyitom ki a számat, hogy lásd hegyes fogaim, már akkor sejtheted, hogy igen, egy szárazföldre tévedt szirén vagyok. Nagyjából a 165 és 170 cm között lehet a magasságom a szárazföldön. Csak rám kell nézned és láthatod, hogy remekül alkalmazkodtam a szánalmas kis életetekhez, persze a saját stílusomban.
KAPCSOLATOK
TÖRTÉNET
Mit tennél, ha a másik feled, a testvéred élete rajtad múlna?
Egy pillanatig sem haboztam, pontosan tudtam, hogy mit kell tennem. Hiszen azzal, hogy a hálótokba került a kilétünk már nem volt titok. A hálóba csavarodva a fedélzeten, a szemetek láttára próbált szabadulni. Így nekem már nem kellett azon agyalnom, hogy fajunk lelepleződik, hiszen ezen már túlvoltunk. Nemes egyszerűséggel darabokra szaggattuk a hálót pár társammal, de hatalmas hibát követtünk el, amikor életben hagytuk titeket.
Ezzel kezdődött minden szörnyűség.
Rájöttetek, hogy miféle lények rejtőznek a Bermuda háromszög mélyén és arroganciátokban, tudatlanságotokban, de legfőképpen félelmetekben minden szörnyűséget, ami ott történt a mi hibánknak tulajdonítottatok. Ördögi teremtmények. – mondtátok ránk, csak hogy igazoljátok tetteiteket. Persze mi sem voltunk teljesen ártatlanok, be kell, hogy valljam, pár hajót valóban mi süllyesztettünk el. De emiatt valóban azt érdemelnénk, hogy kiirtsatok? Csak mert az emberre is veszélyes ragadozók ragadozók vagyunk? Úgy tűnik a válasz igen.
Visszajöttetek.
Állig felfegyverkezve, arra várva, hogy megjelenjünk és lemészároljatok. Csapdába csaltatok, esélyünk sem volt, csak páran tudtunk elmenekülni.
Egész addigi életünk egy szempillantás alatt megváltozott. A rajunk megsemmisült, már sehol sem voltunk biztonságban. Ha épp nem vadásztak ránk, akkor azon kellett aggódnunk, hogy élelmet találjunk. Úgy bizony, ahogy mondom, szépen lassan mindent tönkretettetek, amihez hozzáértetek. De számunkra a tengerek túlhalászása és beszennyezése volt a legfájóbb. Kitartottunk, ameddig csak tudtunk, de végül be kellett, hogy lássuk, változtatnunk kell. Egyetlen porcikám sem vágyott erre, de ahhoz, hogy életben maradhassunk meg kellett tennünk.
Kijöttünk a szárazföldre.
Siren minden porcikájával tiltakozott, de úgy éreztem, hogy ez az egy esélyünk van. De én is ugyan úgy utáltam ezt az egészet mint Ő, csak talán én egy kicsit jobban lepleztem. Mindig csak pár napot töltök kint, sosem változnék át végleg emberré, még a gondolatától is undorodom. A szerencse vagy a sors keze – nevezd ahogy akarod – de a parton egy olyan tündér segítségére találtunk, amire soha nem számítottunk volna. Hajlandó volt segíteni nekünk mindenben, átváltozni, de még ebbe a furcsa városba is beilleszkedni. Habár mindenben segített, még így sem tudtam teljesen a bizalmamba fogadni, még most is éberen figyelek, ha esetleg elárulna minket.
KÉPEK
FOXY | ZENE | CREDIT
|