Friss�t�sS�g�

TakaaChan	2021.06.01. 00:19 -
	" Important encounters are planned bye the souls long before the bodies see each other."

[14-1]

TakaaChan

El�zm�ny | 2021.07.22. 14:38 - #14

� Kim�Min-Jun"N�h�nyszor meg kell halnod ahhoz,�hogy igaz�n �lni tudj."Valami�rt jobban �r�ltem volna a v�lasznak, ami most e-percben nagyon is foglalkoztatott. M�g is mi volt az az �rz�s, ami elkapott? Hirtelen j�tt, nem mondan�m rossznak sem, de igen kiss� megijedtem t�le. Sosem �reztem m�g ehhez foghat� �rz�st. Ha most itt megk�rdezn�k r�la valakit, biztos lehetek benne hogy el�g h�ly�nek n�zne. Azzal a v�lasszal, hogy: M�g is hogyan lehet ilyet k�rdezni Nana? Ki tudja tal�n egyszer r� fogok tudni j�nni de, az se ebben a pillanatban, �s helyen lesz. �s igen kiss� k�s�n kaptam fel a fejem arra, hogy Joonhoz igen csak k�zel vagyok, �gy azzal a lend�lettel el is l�ptem t�le. �s arr�l nem is besz�lve, hogy zavarba is j�ttem ez miatt. De ahogy r�pillantottam, l�ttam rajta hogy � is el�gg� zavarba j�tt. De oka nem lehetett r�, �gy r� j�nni sem tudtam hirtelen mi hozhatta �t zavartba. Kis sz�net ut�n megvontam a v�llam, �s ejtettem egy apr� mosolyt, ezzel is valamennyire takarva halv�ny piros arcomat. - Igen, persze ezt tudom, de akkor is men� volt�l. - V�laszoltam arra a kijelent�s�re, mikor megeml�tette hogy a munk�j�t v�gezte. �s igaz�b�l azon sem kell meglep�dn�m hogy szinte k�nny� szerrel b�nt el azzal a n�gy szem�llyel. Egy pokolkuty�t�l nem kell meglep�dni az ilyenen. Persze vannak olyanok, akik tal�n szolidabb �letet �lnek, �s annyira nem veszik komolyan a harcm�v�szetet. �k �gy szoktak harcolni, hogy az �szt�n vez�rli �ket. J� magam sem mentem bele szinte soha, a harcm�v�szet fort�lyaiba. Nem �reztem sosem sz�ks�g�t, hiszen jobban lefoglalt a modellked�s. F�leg amikor belev�gtam m�g nagyon r�gen. De az is igen r�gen volt m�r. - Igen, persze m�r �gy ahogy, nyugodtabb vagyok. - Mosolyogtam el halv�nyan, majd a kijelent�s�n, kicsit elgondolkoztam hogy hogyan is viselkedhettem a v�rfarkas szem�ben. Sokat igaz�b�l nem kellett r�la agyalni. El�g sz�pen, �s szinte m�r n�iesen ( na j�, az�rt az nem ), �s tal�n kicsit pokolkuty�san is kifejeztem a v�lem�nyemet a kis farkasnak, aki rem�lhet�leg most m�r tudja hol a helye. Lehet egy kicsit elvetettem a s�jkot, �s ez bizony�totta az is, amikor Joon kiss� felnevetve sz�lalt meg. Igaz�b�l bele sem gondoltam, hogy mennyire is lehettem fenyeget�, �s f�lelmetes sz�m�ra. De egy�ltal�n nem sajn�ltam. - H�t az ilyen kis szemtelen fics�r meg�rdemli, hogy kapjon egy kis leck�t ha m�r m�s nem tudja megtan�tani a fajok k�zti egyens�lyt. - Sz�laltam meg kiss� m�r tal�n bossz�san megvont v�llakkal, ahogy visszagondoltam arra a k�ly�kre. De azt�n �szrevettem, hogy a f�rfi m�g mindig tov�bbra is mosolyog, amit nem tudtam hova tenni, �s �gy m�g jobban csak zavarba j�ttem. H�tra t�rva hajamat, kicsit elnevettem magam. - J� tal�n durva voltam vele, de az is biztos hogy t�nyleg bajban is lenne ha �sszefutok vele �s valami rosszat tenne. - Mosolyogtam el, de azt�n igyekeztem elterelni a gondolataim, hogy ne legyek m�g is csak zavarban a t�rt�ntek miatt. K�vetkez� kijelent�s�n, miszerint ha valami van, akkor megtal�lom de annak valami�rt jobban meg�r�ltem, mikor megeml�tette hogy gyakran megfog itt fordulni, mivel nekem is rengeteg munk�m lesz m�g itt. Mondjuk azon nem lep�dtem meg, hogy meg�r�ltem ennek, hiszen minden magam fajt�mnak �r�l�k ha tal�lkozok vele. �gy nem is gondoltam bele, hogy ez az �n fejemben kiss� m�shogy hanghozhat. - Persze, nekem is rengeteg munk�m lesz m�g, de mindenk�ppen megkereslek majd �s besz�lget�nk megint egy j�t. - Mosolyogtam el ism�t. Most m�r kilom�terekr�l is megtudom �t ismerni, sz�val hamar megtal�ln�m a k�zelj�v�ben. �s �reztem is, hogy lassan � is menne dolg�ra. M�g nekem is lenne p�r elint�zni val�m, hogy megtudjam a k�vetkez� fot�z�s mikor is lesz, �s hogy milyen t�m�ja lesz. Azt mindig izgalmasan v�rom, hogy megtudjam. A fot�som mindig remek �tletekkel szokott el�j�nni. - �r�ltem, hogy tal�lkoztunk. Akkor k�vetkez� alkalommal, mindenk�pp megkereslek. - H�z�dott mosolyra a sz�m, majd integetve neki, el l�ptem t�le �s mindegyik�nk ment a dolg�ra. Az biztos volt, hogy sz�momra ez a nap eml�kezetess lesz. Az ok�t nem tudtam, de tudtam, hogy hamarosan r�j�v�k. [ Lez�rt k�r ]

Lharielle

El�zm�ny | 2021.07.11. 19:10 - #13

Kwan�Joon Woo"a vil�g n�ha szebb,�ha az ember csak egy tompa z�g�st hall bel�le." Tudta, hogy ha Min-Jun meg akarja v�deni mag�t �s fenntartani a hivatalos persz�n�j�t, akkor korl�tozott lehet�s�gei vannak a helyzet kezel�s�re, hiszen Nana m�gsem rendezhet jelenetet a rajong�i (vagy nevezz�k �ket ink�bb bajkever�knek) el�tt, mert szinte biztos, hogy lesz olyan rosszindulat� szemtan�, aki haboz�s n�lk�l elt�lozza �s tov�bbadja a t�rt�nteket, a pletyk�knak pedig van egy olyan gonosz tulajdons�ga, hogy el�g neh�z �ket nyomon k�vetni vagy meg�ll�tani. Nem volt j�ratos a h�ress�gek vil�g�ban, de nem kellett bennfentesnek lennie ahhoz, hogy meg�rtse, hogy egy ismert szem�lyis�g eset�ben ez m�g hatv�nyozottabban �rv�nyes�l. Nem akarta ilyesminek kitenni a l�nyt �s egy�bk�nt is az volt a dolga, hogy az ilyen eseteket a lehet� legz�kken�mentesebben kezelje.� Tal�n lehetett volna diplomatikusabb is. Elv�gre szinte k�ly�k volt mind – f�leg a kettej�k viszonylat�b�l n�zve - de sosem szerette az idej�t felesleges sz�cs�pl�ssel pazarolni, nem is �rtett hozz� �s �sszess�g�ben nem is tartotta c�lravezet�nek.� A saj�tjai k�r�ben nem sz�m�tott t�l er�szakosnak. A f�ld�n t�lt�tt �vek eg�sz sokat puh�tottak rajta, �gy ink�bb amolyan csendes v�grehajt�nak sz�m�tott. Elv�gezte amit a k�teless�g�nek �rzett, a maga st�lus�ban tett pontot a feladatai v�g�re �s sosem kavart t�l nagy port. Nem � volt Fournemouth legh�resebb vagy legrettegettebb pokolkuty�ja, m�r csak az�rt sem, mert a h�tk�znapokban nem igaz�n n�zett ki �gy, mint egy alvil�gban sz�letett vad�szeb. Nem is volt t�l nagydarab, de m�g csak a fajt�jukra annyira jellemz� tetov�l�sai sem voltak l�that� helyen, �gy hacsak nem tett ellene, sokan val�ban �tlagos biztons�gi �rnek n�zt�k. Ami az esetek t�bbs�g�ben nagyon is j�l j�tt, Joon Woo ugyanis nem szerette a felt�n�st �s az is fesz�lyezte, ha m�sok l�tv�nyosan k�nyelmetlen�l vagy fenyegetve �rezt�k magukat a k�zel�ben, �gy megtanulta elnyomni a pokoli term�szet�t, am�g nem volt r� sz�ks�ge. A r�gim�di pokolkuty�knak megvolt a maguk v�lem�nye err�l a szocializ�ci�r�l de Joon nem igaz�n vette mag�ra. Az esetek t�bbs�g�ben �gy is boldogult, b�r a zseng�bb gener�ci�k szemtelens�ge m�g �gy is meglehet�sen bosszant� volt. De ennek semmi k�ze nem volt a faji hovatartoz�sukhoz.� Egy n�t akkor is illett volna jobban tisztelni�k, ha egyszer� ember, abba pedig m�r bele se menj�nk, hogy Joon milyen nehezen �rtette meg hogy, mi�rt nem k�pesek az emberek ugyanolyan tisztelettel viszonyulni m�sokhoz – legyen az ak�r f�rfi, ak�r n�, id�s vagy gyerek – mint amilyennel �k is elv�rn�k, hogy b�njanak vel�k. Sosem �rtett ezekhez a kett�s m�rc�khez.� �ppen ez�rt nem esett nehez�re rendet teremteni �s b�ntudat n�lk�l kitenni a fiatalok sz�r�t.� Mikor a l�ny odal�pett mell� � is meg�llt. Megszor�totta a farkas v�ll�t �s vetett r� egy figyelmeztet� pillant�st, m�g miel�tt b�rmi megfordulhatott volna a fej�ben, de nem v�gott a l�ny szavaiba �s nem is f�z�tt hozz� semmit. �gy gondolta, hogy Min-Jun el�g vil�gosan kifejezte, hogy nem szeretn� t�bbet l�tni. Szinte m�r meg is sajn�lta a k�lyk�t, ahogy azt figyelte, hogy a koll�g�i elvezetik a s�rtett alakj�t, �s egy pillanatra megfordult a fej�ben hogy a p�rosuk �gy n�zhet most ki, mint egy p�r nagyon szigor� nagysz�l�. A koruk megvolt hozz�.� De azt�n elhessegette az abszurd gondolatot, hiszen � �s Min-Jun m�g csak t�rsak sem voltak. Mind�ssze egy v�letlennek k�sz�nhet�en voltak most mindketten itt �s csak nagyon keveset tudott r�la – t�bbek k�z�tt azt sem, mennyire lenne nyitott az olykor el�g sz�raz humor�ra.� Figyelte, ahogy a l�ny ell�p t�le - eddig �szre sem vette, hogy milyen k�zel volt hozz� - de a zavarts�g�t l�tva �tsuhant a fej�ben, hogy vajon olvasott-e a gondolataiban �s az�rt n�z �gy r�, mert megs�rtette azzal, hogy nagysz�l�kh�z hasonl�totta magukat? B�zott benne, hogy nem, de egy pillanatra � is zavartan n�zett r� �s ink�bb megd�rzs�lte a tark�j�t �s megk�sz�r�lte a tork�t miel�tt megsz�lalt volna.� - Semmi gond – r�zta meg a fej�t – az�rt vagyok itt, hogy seg�tsek – pr�b�lta meg oldani a zavar�t, de nem igaz�n tudta, hogyan �rthetn� el, hogy a l�ny k�nyelmesebben �rezze mag�t �jra. A t�rt�ntek ut�n tal�n nem is v�rhatott t�le ilyet. - J�l vagy, ugye? – �gy t�nt nincs m�s baja azon k�v�l, hogy bossz�s a t�rt�ntek miatt, de szeretett volna err�l meggy�z�dni miel�tt mag�ra hagyja. - Biztos vagyok benne, hogy nem mer t�bbet a k�zeledbe menni – nevetett fel r�viden, megpr�b�lva oldani a hangulatot, �s ahogy felid�zte maga el�tt a l�ny fenyeget� pillant�s�t nehez�re esett visszafojtani a mosoly�t. A k�ly�k tal�n megijedt, de � nem tudta nem sz�rakoztat�nak tartani, hogy az el�bb m�g s�t�t k�dbe burkol�z� alakja most ilyen �rtatlanul pislog r�. - …Ha pedig esetleg m�gis, akkor mag�nak kereste a bajt – somolyodott el biztat�an, arra utalva, hogy el�g talpraesettnek t�nt ahhoz, hogy ilyen esetben is boldoguljon.� - De ha b�rmiben seg�ts�gre volna sz�ks�ged, megtal�lsz. A k�zelj�v�ben el�g gyakran meg fogok fordulni itt – aj�nlotta fel elgondolkodva, hiszen nem kiz�rt, hogy �sszefutnak m�g. �

TakaaChan

El�zm�ny | 2021.07.05. 12:04 - #12

Kim�Min-Jun"N�h�nyszor meg kell halnod ahhoz,�hogy igaz�n �lni tudj."Ahogy egyre t�bbet besz�lgett�nk, egyre jobban j�ttem m�r r� arra, hogy Joon teljesen m�s mint a t�bbi szem�ly akit pokolkutyak�nt megismertem. Fogalmam sem volt, hogy mi�rt gondolom ezt. Tal�n az�rt mert ugyan �gy gondolkodtunk, �s ugyan �gy volt meg a v�lem�ny�nk valamir�l amin ugyan az a v�lasz volt mindkett�nknek. Am�g figyelt�k a t�meget, ahogy lassan-lassan �t t�rnek �tfutott rajtam a gondolat, hogy az a kapu nem sok�ig fog megmaradni �s az �r�k sem tudj�k �ket kord�ban tartani. Ami rossz volt ebben a helyzetben, mert tudtam hogy nem sok biztons�gi �r van az �p�letben. Ugyan is nem mindig kell alig 5-6 embern�l is t�bb �r. Hiszen ez egy fot�z�s, ahol legink�bb a modellekre �s a h�ts� illetve el�ls� bej�ratot kell figyelni�k. Joon is tudta, �s m�r tette is a dolg�t ahogy belesz�lt a k�sz�l�kbe. Akaratlanul is halv�ny mosolyra k�szott a sz�m sz�le. Nem csak az �lt�ny �ll j�l rajtad, hanem ez a munka is. �s ezt komolyan is gondoltam. M�g ha az �rzelmeit nem k�pes kimutatni, �gy ahogy �n m�g is nagyon men�nek tal�ltam �s l�ttam benne azt a csillog�st a szem�ben amit mostan�ban gyakran figyeltem… tal�n kicsit sunyiban. De gondoltam ezt megeml�tem neki is. - Azt hiszem te lett�l a kedvenc biztons�gi �r�m. - Mosolyogtam el halv�nyan, mik�zben karjaimat ism�t magam m�g�tt kulcsoltam �ssze �s ott pihentettem �ket. Kicsit sem �reztem magam zavarban, mert azt sem tudtam hogy ezzel tal�n t�bbet t�rhatok fel mint amit kellene. Amikor megeml�tette, hogy ne maradjunk itt sok�ig b�lintottam egyet. - Rendben menj�nk. - Indultam meg mellette. Joon v�laszolt is nekem, a kor�bbi k�rd�semre a pokol kapuja kapcs�n. �r�ltem neki, hogy nem voltam ebben egyed�l. Hogy nem v�gytam arra, hogy lent legyek a pokolban. �n is min�l t�bb id�t akartam itt fent lenni, �s egy pillanatra sem akartam visszamenni oda. Nem hi�nyzik. Az m�r hi�nyozna szerintem, ha t�bbet nem tudn�k modellkedni. - Szerintem sokkal jobb itt, mint ott lent. Voltam m�r sokkal huzamosabb id�re is, de ha tehetem �n nem is megyek vissza. Kiv�ve persze ha kell, �s valami parancsot kapok. - H�ztam el a sz�mat enyh�n. De amint a v�g�re is �rtem a mondatomnak, egy hatalmas csap�d�s zengte be a helys�get. Az ajt�, �s az �r�k eddig b�rt�k a szolg�latot. Az �r�k�n kereszt�l legal�bb 4 szem�ly sikeresen �t tudott furakodni rajtuk, �s minden k�rd�s n�lk�l le is rohamoztak engem. Aut�grammokat, �s k�peket k�vetelve... na �s persze, hogy meg�rintsenek. Hi�ba igyekeztem h�tr�bb menni, hogy ne ker�ljenek a szem�lyes szf�r�mba egy kicsit sem �rdekelt�k �ket a formalit�s felmutat�sa. Joon nem habozott, szinte r�gt�n akci�ba is l�pett el�sz�r kikapva egy telefont az egyik l�ny kez�b�l, hogy azt eldobja �gy az a telefonja ut�n is futott. De nem tudtam m�sra figyelni, csak is arra hogy m�g legal�bb h�rman j�nnek r�m. �s amelyik el�sz�r neki fut�sb�l akart engem fell�kni, k�sz�ltem volna r� hogy k�pess�g ide vagy oda, de meg�ll�tsam. De nem kellett. A f�rfi a haj�n�l fogva tartotta �t vissza. R� pillantottam egy r�vid id�re, de innent�l tudtam, hogy nem kell felfednem hogy mi is a fajt�nk. � seg�t t�vol tartani �ket. Szerencs�m volt eddig is, hogy m�s fajok a l�ny pokolkuty�nak szinte aligha tudj�k felismerni. �s itt is vissza kellett magam fogni, mivel civil haland� emberek t�bbs�ge volt itt mint m�s faj. �reztem �n is, �s tudtam hogy Joon is hogy aki el�sz�r nekem rohant egy kis szinte �jsz�l�tt v�rfarkas. Szerencs�d, hogy k�rbe vagy v�ve emberekkel... most esk�sz�m sz�t kapn�lak, ami�rt hozz�m mersz �rni... N�ztem is r�, szinte �rzelem mentesen. Mellkasom el�tt fontam �ssze karjaimat, majd v�g�l �gy n�ztem r�, hogy tudja jobb ha visszafogja mag�t. De ha esetleg nem �rten� meg amit k�tlek sz�vesen elmagyar�zom neki. De f�rfi el�m �llt, megtartva �gy a kell� t�vols�got t�l�k. Nem tudom mi�rt, de ahogy felpillantottam r�, zavarba j�ttem. �s nem is a zavarodotts�gom volt az, ami meglepett hanem az is, hogy k�l�n�s, bizserget�s �rz�s fogott el a hasamn�l. Oda is kaptam a hasamhoz, hiszen nem tudtam mi t�rt�nik. Arra nem tudtam gondolni, hogy ettem volna valamit amit�l rosszul lehetn�k... nem is sz�d�ltem, nem volt semmi ami megmagyar�zta volna. A f�rfi k�zels�ge v�ltotta volna ezt ki? Vagy mi ez az �rz�s? Minden esetre szerencs�m volt, hogy ezt � nem l�thatta hogyan is festhetek ki. Igyekeztem m�sra terelni a figyelmem, ami siker�lt is mert a v�rfarkas ism�t pr�b�lkozni akart, miut�n Joon �ppen a m�sikat tartotta vissza. Mire �szbe kaphattam volna, � m�r a f�ld�n hevert. Nagyokat pislogtam r� a farkasra, hiszen alig tudtam m�g magamhoz t�rni. De r�gt�n Joon fel is h�zta a f�ldr�l, majd az � mondata hozott vissza a jelenbe. Elmosolyogtam, de arcom most m�r vissza v�ltozott a val�di �nemhez. Az �r�knek k�zben siker�lt a kaput bez�rni, �s a rajong�kat is visszak�ldeni. �s azt a szem�lyt is elvitt�k, akit Joon �gy tartott vissza, hogy h�tra csavarta a kez�t. De miel�tt a farkast is vitt�k volna, kom�tos l�ptekkel odal�ptem a f�rfi mell�, kezemet r�helyeztem a v�ll�ra majd a farkassal n�ztem farkas szemet �rz�stelen, kifejez�stelen arccal hogy tudja kihez is akart az im�nt annyira hozz� �rni. �n mint Kim Min-Jun. - Nem t�r�m, hogy holmi kis k�ly�k farkas nem tudja hol a helye, hogy hozz�m akar �rni... Szerencs�d, hogy haland�k is vannak itt. Takarodj innen, vagy esk�sz�m ha megl�tlak valahol az utc�n, �s rosszban s�ntik�lsz sz�t foglak marcangolni. - Elengedtem magamb�l annyi feketes�gbe burkol�z� f�st�t, ami k�r�l�ttem t�ncik�lt. Persze nem akartam �tv�ltozni, de arra j� volt hogy megijesszem egy kicsit. Csak hogy tudja, hogy m�skor ne pr�b�lkozzon. Amit�l persze k�pletesen f�l�t, fark�t beh�zta majd v�g�l Joon a t�bbi �rnek adta. Megsz�ntettem ezt a f�st�t, majd egy nagyot s�hajtottam fel. Megk�nnyebb�ltem, �s �r�ltem hogy seg�tett nekem. De elfelejtettem, hogy meg�rintettem a v�ll�t ez�rt gyorsan �szbe kapva el is engedtem. H�tr�ltam is egy l�p�st, karjaimat mellkasom el� szor�tva. - Iz�... neharagudj, nem gondolkodtam. - J�ttem megint zavarba, ez�rt nem is n�ztem r�... csak egy szemembe l�g� tincset t�rtem el a f�lem m�g�, ami zavart. - K�sz�n�m, hogy seg�tett�l. - Mosolyogtam el v�g�l r�pillantva. - Rem�lem el�g ijeszt� voltam neki, �s nem fog t�bbet ide j�nni. - Pillantottam h�tra a farkasra, akit �ppen most vittek ki az ajt�n.

Lharielle

El�zm�ny | 2021.07.03. 14:57 - #11

Kwan�Joon Woo"A vil�g n�ha szebb,� ha az ember csak egy tompa z�g�st hall bel�le." Eddig egyszer sem mer�lt fel benne ilyesmi. Hogy mi lett volna, ha nem annak teremtik meg, ami – nem volt jellemz� r� az ehhez hasonl� fant�zi�k gy�rt�sa. �ltal�ban megel�gedett azzal, amije volt �s abb�l pr�b�lta meg kihozni a legjobbat. Mindig is �gy gondolta, hogy a k�pess�geivel a kez�ben elegend� ereje van ahhoz, hogy olyan �letet �ljen, amilyet akar. Szerencs�s volt, hiszen h� tudott maradni az elveihez �s az esetek t�bbs�g�ben a maga ura volt. Mi�rt akart volna enn�l t�bbet?� Emberr� v�lni csak lekorl�tozta volna a lehet�s�geit – ahogy Nana is mondta, elvesz�tette volna a k�pess�g�t arra, hogy megv�dje mag�t �s m�sokat, ezzel pedig azt, ami eg�sz eddigi �let�ben hajtotta �s motiv�lta. Hogy m�gis honnan sz�lethetett akkor ez a gondolat? Tal�n az �vek sor�n valahol m�gis elkezdett hasonl�tani az emberekre – arra v�gyni, ami nem lehetett az �v�, az emberek egyik legt�bb szenved�st okoz� tulajdons�ga volt. Nem mondhatta, hogy el�gedett� tette a gondolat, hogy �t is k�pesek megk�rny�kezni hasonl� �rz�sek. V�gyott arra, hogy �rezhessen, de mikor hasonl� m�rgez� gondolatai t�madtak, mint ez, �t kellett �rt�kelje, hogy vajon mennyire �rn� meg neki.� De meg�rtette a l�ny szemeibe k�lt�z� �vatos s�v�rg�st – ha el�g alaposan megfigyelik az embereket, egy�rtelm�, hogy nem csak f�jdalmat k�pesek okozni egym�snak, hanem j� dolgokra is k�pesek: helyrehozni a hib�kat, seg�teni m�sokon, szeretni egym�st. Mikor boldogok voltak, az hat�rozottan irigyl�sre m�lt� volt, ugyanakkor olyan volt, mintha ez egyed�l a haland�k k�pess�ge lett volna, aminek megvolt a maga, saj�tos �ra.� �r�lt, hogy Nana sok mindenben hasonl�an gondolkodott mint �, �s hogy nem f�lt a gondolatait megosztani vele, j�lesett neki az �szintes�ge.� Valahol a besz�lget�s�k k�zben el�rtek az �p�let el�csarnok�ig, �s az ott kibontakoz� jelenetet eln�zve a l�ny kor�bbi szavai visszhangoztak a fej�ben. „Olyan, mintha nem is emberek lenn�nek.” Val�ban jobban eml�keztettek egy megvadult v�rszipolyhord�ra, mint b�rmi m�sra. A biztons�gi emberek egyel�re vissza tudt�k tartani �ket, de a helyzet el�g kaotikusnak l�tszott. Mivel a t�meg nagy r�sze Nana rajong�inak t�nt – l�tott n�luk k�peket �s magazinokat amiken a l�ny szerepelt – ez�rt jobbnak �t�lte meg, ha mellette marad, de a kommunik�ci�s k�sz�l�k�hez ny�lt, �s kim�rt hangon belesz�lt: - Az 1-es kapuhoz er�s�t�s kell. A fot�z�sok mindegyike z�rtk�r� esem�ny volt, a k�z�ns�gnek igaz�b�l itt sem kellett volna lennie, de mindig akadtak olyanok, akik abban rem�nykedtek, hogy �rkez�skor vagy t�voz�skor elkaphatj�k a kedvenceiket. Jobb esetben csak egy autogramra. De voltak olyanok is, akik att�l sem riadtak vissza, hogy f�l napokat v�rakozzanak az �p�let el�tt, vagy hogy harcba sz�lljanak a biztons�gi �r�kkel.� - Ne maradjunk itt sok�ig – javasolta a l�nynak �s tov�bbk�s�rte, de b�zva abban, hogy a koll�g�i k�zben tartj�k a helyzetet, visszat�rt a l�ny kor�bbi k�rd�s�re. - Ritk�n megyek vissza, pont az�rt, mert el�g dolgom van itt is. Ha n�ha vissza is t�rek, sosem hossz� id�re. Eg�szen hozz�szoktam m�r, hogy a felsz�nen legyek – gondolkodott el, meger�s�tve a l�ny n�zeteit. Hasznosabbnak �rezte mag�t az emberek k�z�tt, mint a pokolban, de n�ha kapott olyan k�ldet�seket, amikor sz�kev�nyeket kellett visszak�s�rnie a hal�l kapuihoz.� �s ha m�r kapuk… Az �p�let bej�rata j�val r�videbb ideig maradt csukva, mint azzal Joon el�gedett lett volna, �s siker�lt p�r „rajong�nak” befurakodni rajta. Nan�t rohamozt�k meg, �s a j�modor minim�lis jeleit sem voltak k�pesek felmutatni Reflexszer�en kapta ki az egyik�k kez�b�l a telefont, aki enged�ly n�lk�l le akarta vide�zni a l�nyt �s k�rd�s n�lk�l az el�csarnok egyik hatalmas d�szn�v�ny�nek cserep�be haj�totta a k�sz�l�ket. Sok baja nem lesz, de j� keresg�l�st. A l�nnyal ellent�tben, akinek fent kellett tartania egy publikus im�zst, neki nem kellett ilyen formalit�sokra figyelnie. � csak a dolg�t v�gezte. Akkor is, amikor grabancon ragadta a lerohan�s �llovas�t, m�g miel�tt felbor�thatta volna a l�nyt a lend�let�vel.� - Eszedbe ne jusson – figyelmeztette a fiatal f�rfit, aki a szag�b�l �t�lve zsenge kis v�rfarkas lehetett, hogy b�rmit is forgat a fej�ben, gyorsan gondolja �t. Az esetek t�bbs�g�ben a farkasok tudt�k a hely�ket, de a mai p�ld�nyokra egyre ink�bb jellemz� volt az a fajta szemtelens�g, ami miatt t�l sokat engedtek meg maguknak.� - Enged�ly n�lk�l l�ptetek az �p�letbe, els� felsz�l�t�s ut�n jogom van er�szakot alkalmazni – dar�lta el sz�razon az ilyenkor szok�sos mintamondatot. – Ez volt az els� figyelmeztet�s – l�pett hat�rozottan Nana el�, t�vols�got �kelve k�z�, �s a k�retlen t�rsas�ga k�z�. L�tta rajta, hogy k�nyelmetlen�l �rzi mag�t a k�zeled�s�kt�l – teljesen jogosan – �s nem �llt sz�nd�k�ban hagyni, hogy enn�l jobban elfajuljon a helyzet.� Szerencs�re id�k�zben meg�rkezett az er�s�t�s a bej�rathoz, �gy tal�n azt elker�lhetik, hogy m�g t�bb rajong� szabaduljon be. Ha rajta m�lik, csendesen is elint�zhetik ezt, kell� b�ntudat tan�s�t�sa eset�n sz�pen kik�s�ri az illet�kteleneket �s mehetnek dolgukra. De sajnos nem t�ntek el�g egy�ttm�k�d�nek. Mikor az egyik�k Nana fel� ny�lt – �s Joon Woo-t nem �rdekelte, hogy meg�lelni akarta-e vagy csak a kez�t megfogni – f�radt s�hajjal t�r�d�tt bele a d�nt�s�kbe.� Egy gyors mozdulat volt csup�n, ahogy az illet� ut�n ny�lt �s l�tsz�lag szel�d er�szakkal a h�ta m�g� csavarta a karj�t, de el�g er�t fejtett ki ahhoz, hogy �jdons�lt bar�tja megtanuljon t�vols�got tartani. A felh�borodott t�rsa Joon h�ta m�g�l pr�b�lt a b�lv�nya k�zel�be f�rk�zni, de a f�rfi egy k�nnyed mozdulattal oldalra l�pett, �s - minden harctechnikai eleganci�t vagy brav�rt mell�zve, de ann�l hat�konyabban -, elbuktatta a pr�b�lkoz�t. Szabad kez�vel hamar felh�zta a f�ldr�l, m�g miel�tt t�ls�gosan is kezdte volna j�l �rezni mag�t a l�ny l�bai el� borulva.� - Szerintem a h�lgy el�g vil�gosan kifejezte a nemtetsz�s�t – k�z�lte ridegen, figyelmeztet� pillant�st vetve a negyedik fiatalra is, m�g miel�tt b�rmilyen modortalans�g megfordulhatott volna a fej�ben.� � �

TakaaChan

El�zm�ny | 2021.07.02. 14:25 - #10

Kim�Min-Jun"N�h�nyszor meg kell halnod ahhoz,�hogy igaz�n �lni tudj." Nem gondoltam volna, hogy a mai napon kicsit tov�bb fogok itt tart�zkodni. F�leg, hogy egy fajt�rsra is tal�lok amit be kell hogy valljak, nagyon is �r�l�k neki. Hiszen m�g sem �reztem magam teljesen egyed�l, hi�ba vagyok �n is fajt�m h�ve n�ha az�rt nagyon is szeretek besz�lgetni persze ha ezt a m�sik t�rs is j�nak tal�lja. �s az, hogy Joon Woo itt volt �s megoszthattuk egym�ssal a le�lt tapasztalatokat nagyon is �r�ltem, hogy tal�lkozhattunk. Igen nem a legjobb hely a besz�lget�sre... m�rmint egy modell �gyn�ks�g folyos� ment�n besz�lgetni hiszen sz�k kis folyos� volt, olykor kisebb-nagyobb t�meggel. Csak akkor volt hely, mikor m�r folytak a munk�latok mint most is ugye. Ami nem is volt baj, mert h�t ha hangosan kezden�nk el besz�lni a lenti otthonunkr�l mondjuk eg�szen biztos, hogy vagy �r�ltnek n�znek, vagy oly annyira megijednek hogy messzire ker�lnek. Ez�rt jobb megtartani azt a kis t�vols�got ilyenkor t�l�k. Az � v�lasz�ra, miszerint az emberek milyen messze tudnak elmenni csak b�lintottam egyet. - H�t azt hiszem, hogy sokuk tudom�st se vesznek n�melyik ember milyen vesz�lyes is tud lenni. De ha rosszat is tesznek, el�bb vagy pedig ut�bb elnyerik majd a megfelel� b�ntet�st. �s l�nyeg�ben r�nk se b�zhatj�k az �let�ket... hiszen egy kicsit sem �rdemeln�k meg. - Hi�ba szeretj�k annyira az embereket, hogy v�delmezz�k a rosszakat illik megb�ntetni. Tudtam, hogy ezt az emberis�g �gy is megoldja a maga m�dj�n. Egy kis id� ut�n, m�r el�rkezt�nk az el�csarnokba ahol a bej�rat is �llt. Alig v�gezt�nk a munk�val, m�ris tal�n m�r a szok�sosn�l is t�bben �lltak a bej�rat el�tt. Kiab�ltak, vagy sikongattak... �s a t�bbi biztons�gi �r�k alig tudn�k f�kezni �ket. L�tni azt a rengeteg arcot, ahogy szinte tolonganak hogy betudjanak f�rni ide sz�momra m�g is ijeszt� volt. Nem f�ltem, mint pokolkutya de... igen kellemetlen�l �reztem magam mint h�ress�g. N�ha ezeknek sem �rtana egy kis nevel�s... vagy ak�rmi. T�nyleg hihetetlen mikre nem k�pesek elmenni... �s ezt a fi� is k�rdezte, ahogy meg�lltunk egy pillanatra a t�megre n�zve. Tudtam, hogy mire akar kilyukadni. Halkan h�mm�gtem egyet v�lasznak. - Olyan, mintha nem is emberek lenn�nek. - V�laszoltam r� halkan, �s l�tsz�lag elt�n�dve rajtuk. M�sodik mondat�ra felkaptam r� a fejem, �s r�pillantva szemein akadtak a tekintetem. De egy pillanatra csak az�rt, mert olyan �rdekes volt l�tni ahogy belemer�l a gondolataiba �s ezt igyekszik megosztani velem amin persze egy csom� dologban egyet �rt�nk nem kev�s �vvel a h�tunk m�g�tt, �s tapasztalattal is egyben. K�rd�s�re viszont elmosolyogva sz�t t�rtam a karjaim. - Az igaz, hogy a f�rfiak jobban tett�k magukat oda a kiv�lasztott sz�v�rt, hogy megszerezz�k... de igen egyben sok �rdek h�zass�g is volt r�gen. De m�ra m�r.. szerintem az se veszik figyelembe kit hogyan h�vnak. - Adtam neki tejes m�rt�kben igazat. De ez az emberek dolga volt, nek�nk csak figyelni kellett. - Annyira gyorsan haladnak... �s fejl�dnek nem? - Oldalra d�nt�ttem fejemet kiss� miut�n feltettem ezt az apr� k�rd�st, de szinte tudtam r� a v�laszt is. V�g�l nem indultunk meg �jb�l sehova, csak n�zt�k a t�meget akik egyre meszebb mentek �s m�r lassan a korl�tnak is neki mentek, hogy azon �tverekedj�k magukat. Ebb�l m�g k�s�bb baj lesz... Azt�n a fi� feltette a k�rd�s�t, ism�t a modellked�sr�l amire el is mosolyogtam. - Igen, ink�bb csak hobbi az eg�sz... legal�bb a c�gnek is tudok valamilyen seg�ts�get ny�jtani, hogy h�resek legyenek. - V�laszoltam szinte m�r lelkesen. A m�sik k�rd�s�re, pedig nem tudtam hirtelen mit feleljek. - H�t mostan�ban nem... igaz�b�l az�rt, hogy ott lent unatkozzak t�bb sz�z �vig nem lenne �rdemes ott tart�zkodni. De itt legal�bb van mit csin�lni, �s mindig t�rt�nik valami. - Mosolyogtam el a v�g�re. - De ezzel te is �gy vagy nem? - K�rdeztem szinte m�r k�v�ncsian csak hogy tudjam, �s biztos legyek abban, hogy ezzel nem vagyok egyed�l. Az utols� k�rd�s�t hallva, hogy jobb lenne-e embernek lenni... ez egy olyan k�rd�s volt fel�le ahonnan �reztem hogy valamif�le meger�s�t�sre v�r r�szemr�l... vagy seg�ts�gre. Hogy �n mint egy �tlagos ember? Hihetetlennek t�nt, de az is m�r csak cs�b�t�nak hangzott hogy ott lapulhatnak az �rzelmek egyvelege ha ember lenn�l. De ahogy a fi� most r�m pillantott, �sszepr�selt ajkakkal kicsit zavarban �reztem magam. Hiszen olyan aranyos tekintettel meredt r�m a v�laszra v�rva. De ezen ism�t csak elmosolyogtam. - H�t, azt hiszem igen is meg nem is... hiszen ott vannak az �rzelmek amiket �t �lhetsz, a megannyi kaland, �s bar�tok. De az, hogy �tlagos legyek... annyira hogy ne tudjam magam megv�deni... nem is tudom az kicsit ijeszt�nek hangzik. Persze sokszor gondoltam r�, hogy milyen is lehetne haland�nak lenni. Megtapasztalni az �let�ket, p�ld��l azt hogy milyen lehet szerelmesnek lenni... Azt mondj�k nincs jobb �rz�s a vil�gon, de persze azt is, hogy elvileg nagyon f�j� tud lenni. - De persze ezekre az �rzelmekre mindig is k�v�ncsi leszek. �s tal�n egyszer �t �lhetem �ket. Viszont mik�zben besz�lgett�nk, m�r csak egy hangos ajt� csap�d�st hallottam meg. Igen... eml�kszel mikor azt mondtam hogy ebb�l k�s�bb baj lesz? Tess�k most itt is van. Az �r�k annyira nem b�rt�k visszafogni a t�meget, hogy p�ran sikeresen bet�rtek ide. �s h�t... lehettek vagy n�gyen, de mind tudjuk ebb�l t�bb ember is lesz. Amint megl�ttak m�r meg is rohamoztak. K�peket, autogrammokat k�vetelve. Nem szoktam meglep�dni, de ez a viselked�s m�g nekem is �j volt. M�rgesen tettem p�r l�p�st h�tra, csak hogy ne nagyon ker�ljenek a szem�lyes z�n�mba. De nagyon nem �rdekelte �ket, hogy kicsit sem k�v�nom most �ket a h�tam k�zep�re mivel velem egy�tt haladtak fel�m. - Kezdtek messzire menni... - Sz�laltam meg �sszevont szem�ld�kkel n�zve a p�r emberre.

Lharielle

El�zm�ny | 2021.06.30. 21:17 - #9

Kwan�Joon Woo"Az emberi term�szetet nem lehet el�t�lni,��s van-e emberibb dolog, mint a k�v�ncsis�g?" Az els� �rzelem, amit tapasztalata szerint a legt�bb pokolkutya megtanult �s ami k�s�bb v�ltoz�sra k�sztette �ket, az a k�v�ncsis�g volt. Nem csoda, hogy alapvet�leg nem rendelkeztek ezzel a k�szs�ggel, hiszen nagyon k�nnyen okoz bajt – olyan dolgokba �tik bele az orrukat, amikbe nem k�ne, �s olyan dolgok kezdik el �ket �rdekelni, amik l�nyegtelenek a k�ldet�s�k szempontj�b�l. Eltereli a figyelm�ket �s csapong�v� teszi �ket, alapvet�leg pedig egyikre sincs sz�ks�g�k ahhoz, hogy a munk�jukat v�gezz�k.� De nem k�nny� ellen�llni, mikor a f�ldi �let ennyivel sz�nesebb ann�l, mint amit a pokolban megismerhettek. Voltak persze fajt�rsai, akik k�pesek voltak meg�rizni az immunit�sukat a f�ldi szesz�lyekkel szemben, de Joon Woo �gy gondolta, hogy emiatt az ittl�t�k rettenetesen unalmas lehetett. Hogy m�gis mennyire volt elfogadott a beolvad�s arr�l mindenkinek meg volt a maga v�lem�nye – � elker�lhetetlennek tartotta, mondhatni evol�ci�s t�nyez�nek, hogy k�pesek legyenek alkalmazkodni. A vil�g folyton v�ltozott, �s nem csak a haland�k technol�gi�ja, hanem a fajok k�zti rend �s egyens�ly szempontj�b�l is. K�nnyebb volt alkalmazkodni ehhez a v�ltoz�shoz, ha a r�szes�v� v�lt�l, mint amikor csak k�v�l�ll�k�nt szeml�lted, de ett�l m�g nem �ll�totta volna azt, hogy ez lenne a helyes �t. Mindenki eld�nthette maga, hogy mik�nt tudott a leghat�konyabb �s a legel�gedettebb lenni. Min-Junt figyelve �gy �rezte, hogy a l�ny �lvezte ezt a fajta k�v�ncsis�got, �s szeretett volna k�zelebb ker�lni az emberekhez. Nem tudhatta, hogy ez puszta term�szetes v�gy volt-e, vagy t�rt�nt vele valami, ami meger�s�tette ebben a k�sztet�s�ben, de egyel�re nem is szerette volna firtatni. El�g volt annyi, hogy �szint�nek t�nt. �s ezt �rt�kelte.� - Mindenki hi�nyoss�gnak tartja, hogy a mi fajt�nk nem k�pes �gy �rezni, mint m�sok, de az�rt n�ha aggaszt� l�tni, hogy az emberek milyen sz�ls�s�gekig k�pes elmenni – jegyezte meg �sszevont szem�ld�kkel ahogy a l�ny megeml�tette a r�men�s rajong�kat. Ha nem l�tott volna r�juk p�ld�t a saj�t szem�vel, nagyon nehezen tudta volna elk�pzelni, amir�l mes�lt, de ma is sokan �sszegy�ltek az �p�let el�tt �s p�ran az �tlagosn�l nehezebben �rtett�k meg, hogy nem j�hetnek be. Vagy a szellemi k�pess�geikkel volt gond, vagy t�nyleg �r�m�ket lelt�k abban, hogy m�sokat k�nyelmetlen helyzetbe hozzanak, �s nem tudta eld�nteni, hogy melyik opci� a rosszabb. - Nem ijeszt�…? – tudta, hogy furcsa k�rd�s volt. A l�ny a fajt�rsa, �s ha ebb�l indult ki, el�g kev�s dolog ijeszthette meg. Azonban ha az emberi oldala fel�l k�zel�tette meg a dolgot, nagyon bizarr volt elk�pzelni, hogy egy haland� az olthatatlan szerelm�vel rohamozza meg a semmib�l. – Persze �ppens�ggel tekinthet� ak�r b�knak is, r�gebben az emberek enn�l kevesebb�rt is �sszeh�zasodtak, de mostanra m�r jobban szeretnek el�tte… ismerkedni? Nem?� Nem volt t�l j�rtas a h�zass�gt�m�ban, de annyit l�tott, hogy az emberek a legfurcs�bb okok miatt is k�pesek voltak �sszek�tni az �let�ket. P�nz, h�rn�v, szerelem. Egyik sem volt a sz�m�ra k�zzel foghat�bb, mint a m�sik, b�r ha k�lcs�n�ss�gen alapult, �s mindk�t f�l nyert vele, abban m�g l�tott logik�t.� Egyel�re a logika volt az els� �s legk�nnyebb �t, ami fel�l meg tudta �rteni az embereket. Csak hogy az emberek viselked�se nem mindig volt logikus… - K�sz�n�m – fogadta a b�kot egy szolid mosoly k�s�ret�ben. Ha lett volna humor�rz�ke, tal�n megjegyezte volna, hogy semmi m�s nem �ll neki j�l, ezen k�v�l, de a humoriz�l�s mindig is kiss� fesz�lyezte, az emberek pedig t�l sokszor vett�k komolyan, m�g olyankor is, amikor csak az ir�ni�t gyakorolta. Nem volt k�nny� a kedv�kben j�rni.� Figyelte, ahogy Nana meg�ll �s p�r pillanatig a stylistot figyeli. Volt abban valami naivan aranyos, ahogy elgondolkodva ut�na fordul, mintha szerinte b�rki, aki a f�ld�n �l, olyan titkokat rejthetene mag�ban, amit senki m�s �s � b�rmikor k�sz ezeknek a nyom�ba eredni.� Megv�rta, am�g utol�ri, �s csendesen figyelte mik�zben v�laszolt.� - Akkor olyan ez neked, mint egy hobbi? Ink�bb hivat�s, mint karrier? – Az emberek im�dt�k ha azt csin�lhatt�k, amit szerettek �s nem azt amit musz�j volt. A l�nyon is ezt a fajta felszabadults�got l�tta. Kipr�b�lta mag�t valamiben, ami �rdekelte, k�zd�tt �rte, �s most k�pes megengedni mag�nak, hogy minden perc�t �lvezze. Tal�n egy kicsit irigyelni is tudta volna ez�rt. Hiszen mert nagyot �lmodni �s ez l�that�an olyan szabads�got adott neki, amire sz�ks�ge volt. K�l�n�s egy l�ny. Vagy csak � volt t�l unalmas. �- Mi�ta vagy a f�ld�n? – szaladt ki a sz�j�n a k�rd�s, ami m�r egy ideje foglalkoztatta. Tudta, hogy nem mindenki eml�kszik, van olyan, aki nem is akarja sz�mon tartani. De k�v�ncsi volt r�, hogy a l�nynak mennyi id� kellett ahhoz, hogy elkezdjen ragaszkodni az emberekhez. El�bb ut�bb szinte mindenkivel megt�rt�nt, de a mi�rtek �s a hogyanok majdnem minden esetben k�l�nb�ztek. – Volt�l mostan�ban… lent? – el�sz�r „otthont” akart mondani, de �gy gondolta, a l�ny sz�vesebben nevezn� a mostani �let�t az otthon�nak, mint azt, ahol teremtett�k �ket. Nem biztos, hogy az a hely �sszef�gg�sbe hozhat� azzal, amit az emberek olyan gyakran otthonnak neveztek.� - Sosem gondolt�l arra, hogy jobb lenne embernek lenni? – a halk k�rd�s mag�nak szelt utat, miel�tt v�gigondolhatta volna mit mond. Szinte olyan volt, mintha valami tiltott dolgot k�rdezett volna, hiszen teljesen szembe ment a k�teless�gtudat�val, m�r csak a gondolat is. �sszepr�selt ajkakkal n�zett a l�nyra, abban b�zva, hogy ha valaki, akkor � seg�thet neki megfejteni, hogy mi�rt mer�lt fel benne egy�ltal�n ilyesmi �s seg�thet neki eld�nteni, hogy mit �rezzen ezzel kapcsolatban.� �

TakaaChan

El�zm�ny | 2021.06.22. 21:23 - #8

Kim�Min-Jun"N�h�nyszor meg kell halnod ahhoz,�hogy igaz�n �lni tudj." A pokolkuty�k �lete nos... valakin�l vagy egyszer�, unalmas vagy p�rg�s, harcokkal teli. Persze mindenki megtal�lja a sz�m�ra megfelel� �letp�ly�t. Sz�momra megfelel a nyugodtabb k�rnyezet, ahol megmutathatom hogy ki, vagy ak�r mi is vagyok val�j�ban. Szerencs�re megnyugodtam, hogy nem untatom �t feleslegesen. Ahogy lassan l�pkedt�nk a folyos�n, egyik�nk sem sietett sehova. Ugyan hova? Id�nk mint a tenger, ahogy azt figyelj�k az emberek milyen gyors l�ptekkel haladnak el�re, �s fejl�dnek rengeteget. De az "�rdekes" sz�n�l �rtettem, hogy mire gondol. �s m�g hozz� is tette a saj�t v�lem�ny�t, csendben hallgattam, ahogy egyre sz�lesebb mosoly k�szik az arcomra. De �r�ltem, hogy l�nyeg�ben tetszett neki. - Igen, senki sem figyel az apr�bb r�szletekre. M�g a rajong�k sem gondolnak erre. - Pillantottam fel r�, ahogy egyik karomat kit�rtam a leveg�be. - Csak is egy arcot l�tnak, ahol � maguk d�ntik el hogy megkedvelik-e azt aki a k�pen szerepel vagy sem. Sosem l�tnak a dolgok m�g�. De, tapasztalatom szerint, vannak nagyon-nagyon r�men�s rajong�k is. Vagy hogy is mondjam... fell�ngol�s? - Fejeztem be kiss� szagatottan, hiszen nem tudtam mi lenne erre a megfelel� sz�. - Amikor azzal j�nnek, mennyire szeretnek �s feles�g�l akarnak venni? Nem nagyon �rtek ehhez. - Ami igaz is volt. Mint az im�dat, �s a szeretett k�z�tt mi a k�l�nbs�g. Mert h�t tudtam, hogy a kett� egy�ltal�n nem ugyan az. Szeretni valakit m�s, mint csak im�datot �rezni. N�ha annyira irigylem az embereket, hogy mennyi �rzelmekkel van tele. V�g�l feltettem neki egy k�rd�st, ami k�v�ncsiv� tett mi�rt pont biztons�gi�rnek �llt be. Az els� mondat�ra apr� mosoly k�szott, de sz�vesen hallgattam azt is amit hozz� tett. M�g is �gy �reztem, hogy jobban szeret t�rsas�g n�lk�l lenni. Csendben figyelni, de m�g is v�deni az embereket. - H�t, val�ban illik hozz�d. R�ad�sul j�l �ll rajtad az �lt�ny. - Jegyeztem meg kedvesen, ami val�ban �gy volt. - Jobb is �gy, hogy itt nincs annyi ember. - Sz�laltam meg, ahogy Woo kiker�lt egy siet�s stylist �n ut�na fordultam, de csak egy pillanatra. Nem is tudom mi�rt, tal�n csak a k�v�ncsis�g hajtott. Egy kicsit meg is �lltam. De azt�n felkaptam a fejem a f�rfira, aki megsz�lalt ism�t. Be�rve �t, elkezdtem gondolkozni mit is v�laszolhatn�k. - Azt hiszem igen. Kiss� neh�z volt az � viselked�s�ket �tvenni. Azt a rengeteg gesztust, lend�letet... De annyira akartam, hogy v�g�l azt hiszem eg�sz j�l bele j�ttem m�r. Legal�bb is mosoly, az m�r t�k term�szetesen j�n. - Mosolyogtam el, mutatva magamra. - K�ptelen voltam �lnevet haszn�lni, hogy az�rt megv�djem magamat a k�v�ncsiskod� l�nyekt�l. �s tal�n az emberek miatt is, akik itt dolgoznak. Az nem lenne szerencs�s helyzet, ha mondjuk egy d�mon bet�vedne ide. - V�laszoltam a k�rd�s�re, de folytattam a m�sikkal. - Valahogy, ha bet�vedek ide minden gond n�lk�l fel tudom venni Nan�t. Nem is tudom... tal�n az�rt, mert elengedhetem magam nem kell t�ls�gosan figyelnem, �s azt csin�lhatom amit szeretek. - Mondtam ugyan csak halv�ny mosollyal az arcomon, majd folytattam. - De ha kil�pek err�l a helyr�l, megsz�nik Nana �s h�t... m�r csak �n vagyok. Csendben figyelem az embereket. M�r k�v�lr�l tudom ha valaki f�radt mert kor�n kelt, vagy csak munk�b�l indult haza. Ha valaki boldog, szomor�, vagy ideges. M�g azt is j� n�zni, ha valaki egy kicsit k�l�nb a t�bbi embert�l. �ltal�ban a v�rost j�rom mindig, de n�ha jobb egy kicsit kikapcsol�dni. - Utaltam itt a modellked�sre. �s egyre jobban gondolom azt, hogy egy�ltal�n nem b�nom hogy nem a pokol kapuj�t kell �rizgetnem. Fournemouth v�rosa tele van meglepet�sekkel, �s s�t�t er�kkel amit csak mi magunk tarthatunk rendbe.

Lharielle

El�zm�ny | 2021.06.19. 23:01 - #7

Kwan�Joon Woo"Csak hasonl�k t�rsas�g�ban�nem �llunk egyed�l." Sosem ker�lte a fajt�rsai t�rsas�g�t, tal�n az�rt, mert �k �rtett�k meg a legjobban. Nekik sosem kellett magyar�zkodnia �s sosem �rezte fesz�lyezve mag�t. M�s fajokkal nem volt ilyen k�nny� dolga. A v�mp�rok rendszeresen provok�lt�k, a v�rfarkasok idom�tott vad�llatnak tartott�k, a d�monokkal csak a baj volt. Egyed�l a tudatlan emberek tekintettek r� �gy, mintha teljesen �tlagos lenne, legfeljebb valamif�le k�l�nc, aki nehezen szocializ�l�dik. Emiatt kedvelte �ket, de m�gis �thidalhatatlan szakad�k maradt a vil�gaik k�z�tt.� A pokolkuty�k, m�g ha k�l�nb�ztek is t�le, meg�rtett�k �t. Nem eml�kszik r�, hogy m�gis mi�ta v�gyik arra, hogy valaki meg�rtse. De ez egy olyan v�gy volt, amit mindegyik fajon l�tott. A legmag�nyosabb elfek, a legk�l�ncebb boszork�nyok, de m�g a legkegyetlenebb szir�n is – a maguk m�dj�n mindannyian azt akart�k, hogy valaki meg�rtse �ket, hogy a tetteik m�g�tt l�v� motiv�ci�t senki se k�rd�jelezhesse meg, �s tal�n azt is, hogy �gy fogadj�k el �ket... K�telkedett abban, hogy ezt a v�gyat be lehet-e valaha teljes�teni. Sokszor �nmag�t sem �rtette, nem hogy azt, ami m�sokat vez�relte. Hogyan v�rhatja el valakit�l, hogy k�pes legyen �tl�tni a benne uralkod� k�oszt, ha � maga sem k�pes erre...? Vagy tal�n mindenki arra v�r, hogy valaki m�s seg�tsen neki utat tal�lni �nmag�hoz...? Ut�pisztikus gondolatnak t�nt, de a haland�k szerett�k az ilyesmit. Rem�nykedni abban, hogy nem kell mindent egyed�l csin�lniuk.� Joon Woo egyed�l v�gezte a feladatait, ehhez �rtett. Ritk�n ker�lt sor arra, hogy m�sokkal kelljen egy�tt dolgoznia, �s m�g ha pokolkuty�kr�l is volt sz�, nem volt t�l j� az ilyesmiben. Nem tartotta mag�t vez�regy�nis�gnek, de a parancsok v�grehajt�sa sor�n szeretett a saj�t feje ut�n menni �s ez k�nnyebb volt, ha nem kellett m�sokhoz alkalmazkodnia. Csak azok maradtak meg a k�zel�ben, akiknek ez nem volt gond, vagy akik maguk is ig�nyelt�k ezt a fajta �n�ll�s�got. Nagyon ritk�n tal�lkozott a fajt�rsai k�z�tt n�vel. Sosem tulajdon�tott ennek k�l�n�sebb jelent�s�get, mert t�bbnyire ugyan�gy viselkedtek, mint a h�m t�rsaik. Er�sek voltak �s f�ggetlenek. De hossz� id� ut�n Min-Jun volt az els�. Nem k�telkedett abban, hogy a l�ny er�s, de m�gis k�l�n�s volt az emberi oldala fel�l megismerni �t. A k�v�ncsi �s tehets�ges oldala fel�l. Sok pokolkuty�t l�tott m�r, ahogy a maga m�dj�n megpr�b�lt beilleszkedni az emberek �s m�s fajok k�z�, �s mindenkinek megvolt erre a maga egyedi indoka, �gy nem meglep�, hogy a l�ny ind�t�kai is k�v�ncsiv� tett�k. Csendesen figyelte, ahogy megosztja vele a t�rt�net�t �s elsomolyodott a reakci�j�n.� - A legkev�sb� sem – pr�b�lta meg megnyugtatni afel�l, hogy nem esett t�lz�sba. Sz�vesen hallgatott m�sokat besz�lni, m�g ha sokszor nem is volt k�nny� meg�rtenie �ket. A tettek gyakran sokkal egy�rtelm�bbek voltak, mint a szavak.� �- �rdekes volt – felelte �szint�n a k�rd�s�re, b�r tudta, hogy sokan nem tudnak mit kezdeni ezzel a jelz�vel. � szerette, hogy az �rdekes nem felt�tlen jelent j�t vagy rosszat, de megpr�b�lta tiszt�zni, hogy elker�lje a f�lre�rt�seket. – J� �rtelemben. Az elk�sz�lt k�peken nem is l�tszik, hogy mennyi munka van a t�k�letesen elkapott pillanat m�g�tt. Kicsit szomor�, de tal�n ez is a l�nyeg nem? A sz�pben �s a kellemesben k�nnyen �r�m�ket lelik m�sok. De ha mindenki l�tn�, mennyi f�radts�g van m�g�tte, tal�n megtanuln�k hossz�t�von is �rt�kelni.� Elgondolkodott egy pillanatra, de nem f�z�tt hozz� m�st.� El�re engedte a l�nyt a folyos�ra, hogy visszak�s�rhesse, de nem sietett.� - �gy gondoltam, ez illik hozz�m – ez jutott els�re esz�be a k�rd�s�t hallva. – M�sok t�rsas�g�ban lehetek, de m�g sem kell kapcsolatot teremtenem vel�k.� Megfigyel� t�pus volt, aki hacsak tehette, ker�lte, hogy k�zel kelljen ker�lnie m�sokhoz. Pr�b�lt m�r kil�pni p�rszor ebb�l a komfortz�n�b�l, n�ha siker�lt, n�ha nem. De minden egyes alkalommal, amikor megk�s�relt megismerni valakit, id�vel r� kellett j�jj�n a saj�t gyenges�geire �s hat�raira, ezt pedig nem szerette. Tudta, hogy a k�nnyebb utat v�lasztja, de ebben sokkal komfortosabb �s hat�konyabb volt. �gy �rezte, hogy csak �gy tud hasznos lenni, ha k�pes meg�rizni ezt az �sszeszedetts�get. �s ez m�g mindig fontosabb volt, mint hogy a saj�t furcsa szem�lyis�g�t �polgassa.� - Volt p�r s�r� �vem, miel�tt a v�rosba j�ttem – osztotta meg a l�nnyal, mert �gy gondolta, az el�z� v�lasza kit�r�nek hathatott. – Akkoriban nem volt sz�ks�gem arra, hogy �gy tegyek, mint akinek van ideje egy civil foglalkoz�sra. De itt kev�s az ember, �gy az itteni probl�m�k el�gg� m�sok, mint amihez eddig hozz� voltam szokva – v�llat vont �s kit�rt az egyik siet�s stylist �tj�b�l, aki elrohant mellett�k. Figyelm�t egy pillanatra a k�rnyezet�knek szentelte, majd �jra megosztotta a l�nnyal. – Miut�n megszoktam, hogy mennek itt a dolgok, �gy gondoltam j� lenne valami, ami k�r� szervezhetem a napjaimat �s ami nem zavar abban sem, hogy a dolgomat v�gezzem. Ez j� v�laszt�snak t�nt...� �s az esetek t�bbs�g�ben nyugis elfoglalts�g volt, amit mostan�ban megtanult �rt�kelni. �vsz�zadonk�nt egyszer j�l esett �gy tenni, mint akinek van lehet�s�ge visszavonulni.� - Nem volt neh�z...? �gy �rtem, Nan�v� v�lnod�- Ha mag�b�l indult ki, elk�pzelhetetlennek tartotta, hogy ilyesmire alkalmas legyen. De a k�r�s�t figyelembe v�ve elhagyta a mag�z�d�st. Ha a l�nynak komfortos �gy, akkor neki is. - Nem neh�z �sszeegyeztetni azzal, amit csin�lunk...? �

TakaaChan

El�zm�ny | 2021.06.08. 19:10 - #6

Kim�Min-Jun"N�h�nyszor meg kell halnod ahhoz,�hogy igaz�n �lni tudj." Figyeltem, a test�nek minden apr� mozdulat�t. De legink�bb az arc�t, ahogy apr� halov�ny mosolyra h�z�dnak ajkai, mialatt �n oda �rek hozz�. K�l�n�s �rz�s volt ez, amit m�g �n sem tudn�k szavakba �nteni. Tal�n mert, egy fajt�rsam �llt mellettem. Tudtuk egym�sr�l, hogy nehezen fejezz�k ki az �rz�seinket, vagy egy�ltal�n nem. Tudtuk, hogy szeretj�k annyira az embereket, hogy meg�vjuk �ket a bajt�l. �s m�g megannyi hasonl�s�g a fajt�nk ir�nt. Persze ett�l f�ggetlen�l minden pokolkuty�nak m�s milyen a term�szete, mint az emberekn�l mi is k�l�nb�z�nk. �n csendesen figyelem, mi is t�rt�nik magam k�r�l, de itt, amikor �tl�pek az ajt�n mintha kicser�ltek volna. �r�l�k olyankor, ha emberek vesznek k�rbe �s megismerhetem �ket. Ez is egy igen megszokott csapat lett, �s mindig szeretek vel�k dolgozni hiszen remek munk�t v�geznek. Viszont nem tudtam, hogy � milyen szem�lyis�get t�r fel el�ttem. Hogyan viszonyul hozz�m, mint l�ny �s pokolkutya. De ahogy jobban szem�gyre vettem, egy igen kedves �mb�r �vatos �s megfontolt lehet. Persze kitudja, lehet t�bbet is megtudok majd r�la, ha � is �gy szeretn�. K�v�ncsian figyeltem a reakci�j�t a k�pemhez, amit �t is ny�jtottam neki. �s l�tva, hogy �gy mosolygott r�m, mint �n a k�pen nem tudtam ellen�llni egy halk kuncog�snak, amit szerintem alig lehetett hallani. De j�l �llt rajta ez a sz�les mosoly. - Nagyon sz�vesen. - V�gtam r� egyb�l, mikor megk�sz�nte a k�pet �s el is rakta. K�s�bb miut�n �n bemutatkoztam, elmondva az igazi nevem, megtudtam az � nev�t is. - Kwan Joon Woo... - Ism�teltem meg magamban, mik�zben csak... egyszer�en n�ztem. Hossz� id� telt el, amikor tal�lkoztam egy-k�t fajt�nk l�v�kkel, de akkor is �r�ltem nekik is, ha csak p�r sz�t v�ltottunk. A f�rfi fel�m ny�jtotta karj�t, emberi szok�shoz h�ven �n sem cselekedtem m�sk�pp �s viszonoztam ism�t megfogni a kez�t. - �n is nagyon �r�l�k, hogy tal�lkoztunk. - Mosolyogtam el egy kicsit, kiss� oldalra d�ntve fejemet. Majd elengedve kez�t, karjaimat h�tam m�g�tt fontam �ssze �gy hallgattam meg k�rd�s�t, a modellked�sr�l. Egy apr�t b�lintottam, majd feleltem. - Igen, mondhatni el�g r�g�ta. De, nagyon szeretem csin�lni. - Mosolyogtam el ism�t, ahogy a sok eml�k eszembe jutott. A rengeteg ruha, kieg�sz�t�k �s a csod�sabbn�l csod�sabb modellek, akik rengeteg munk�t fektettek abba, hogy most ott legyenek, ahol. - Egyszer, l�ttam egy gy�ny�r� h�lgyet. A v�rosban tartott�k neki a fot�z�st, �s egyb�l megtetszett ez az eg�sz. Rengeteg m�don kitudta mag�t fejezni a k�peken, ami megragadott engem is. �s onnant�l kezdve hat�roztam el, hogy �n is belev�gok. Hogy �n is kifejezhessem magam, ak�r �zenjek az embereknek is. Ez egy kis v�llalati c�g, de sz�vesen seg�tek, hogy h�resebb modellek is leszerz�djenek n�luk, ez�rt is fogadtam el a munk�t. - Azt hiszem ennyivel m�r lez�rtam a t�m�t, de r� j�ttem, hogy rengeteget besz�ltem ez�rt odakaptam a sz�mhoz, hogy most m�r ne sz�laljak meg. - Bocs�nat, biztos sokat besz�ltem. - Pillantottam el m�shova, csak hogy ker�ljem a szemkontaktust egy pillanatra. - Na �s, hogy tetszett a fot�z�s? - Tereltem a sz�t, �s most m�r k�v�ncsian n�ztem r� v�rva a v�lem�ny�re. De felvetette, hogy vissza k�s�rhet-e, az �lt�z� fel�. Nem l�ttam ok�t, m�rt is ne hisz az itteni munk�mnak v�ge b�r m�g m�shol tarthatnak fot�z�st e-pillanatban is. Elmosolyogva feleltem. - Persze, annak nagyon �r�ln�k. - Feleltem r�. Megfordultam, hogy elk�sz�njek az emberekt�l akik rengeteg munk�t fektettek bele, ebbe a f�raszt� napba. Majd visszafordulva, lassan megindultunk az ajt� fel�. Kinyitva az ajt�t, temp�mon nem gyors�tottam lassan s�t�ltam Woo mellett karjaimat ism�t magam m�g�tt �sszekulcsolva pihentettem. - Nem musz�j mag�znod... hiszen j�val id�sebb lehetsz, mint �n. - Legal�bb is az arc�b�l, �s testalkat�b�l ez j�tt le ahogy ism�t felpillantottam r�. J�val magasabb volt mint �n, kicsit tal�n irigyeltem is ez miatt de csak az�rt mert biztos nem kapja meg azt a mondatott hogy mondjuk "ehhez t�l kicsi vagy" vagy hogy "nem tudlak komolyan venni". Akiken seg�tettem embereken, mindig ezt hozt�k fel de csak az�rt mert nagy er�vel rendelkezek, amennyire egy pokolkuty�n�l kell lennie �s m�g is milyen kicsi vagyok. Sokszor nem vesznek komolyan a termetem miatt, de h�t ezzel nem igen tudtam mit kezdeni. � - Egy�bk�nt, hogy-hogy biztons�gi emberk�nt dolgozol? - Vetettem fel az els� k�rd�sem, ami eszembe jutott. Csak hogy jobban megismerhessem egy kicsit, am�g vissza nem �r�nk az �lt�z�h�z. Szerintem egyik�nk se siet sehov�.

Lharielle

El�zm�ny | 2021.06.07. 20:39 - #5

Kwan�Joon Woo"az �letben k�t dologra van sz�ks�g�nk:�lehet�s�gekre �s rem�nyre" Megpr�b�lta elk�pzelni, hogy mi miatt d�nt�tt �gy a l�ny, hogy modellnek �ll – a nyilv�nval� t�nyt lesz�m�tva, hogy minden fizikai adotts�ga megvolt hozz�, hogy helyt �lljon a szakm�ban – de nem szeretett felt�telez�sekbe bocs�tkozni. Ink�bb eld�nt�tte, hogy megk�rdezi t�le k�s�bb, ha m�g lehet�s�ge ad�dik r�, �s nem a legnagyobb siets�g k�zben tartja fel �t ilyesmivel.� Nyilv�nval�an v�rt�k m�r, �s eddig is miatta k�slekedett, ez�rt akkor sem tiltakozott, mikor a l�ny – Nana - mag�val vitte. Csak egy enged�keny „Rendben” k�s�ret�ben hagyta, hogy vezesse, �s k�zben megpr�b�lta felid�zni mag�ban, mikor �rt hozz� valaki utolj�ra ekkora term�szetess�ggel. Akik nem ismert�k, azok �ltal�ban megtartott�k t�le a k�t l�p�s t�vols�got. Vagy ink�bb a h�rmat. Addig legal�bbis biztosan, am�g nem tett l�p�seket afel�, hogy az illet� komfortosabban �rezze mag�t a k�zel�ben. De Nan�t nem kellett biztatni – tal�n az�rt, mert fajt�rsak voltak…? Szokatlan volt, de nem kellemetlen. - K�sz�n�m. Engedte mag�t beinvit�lni �s �gy gondolta, nem lehet baj abb�l, ha a k�zelben marad. Ugyan nem �lt le, de nem is ment sehova, a bej�rat k�zel�ben �llt meg, onnan figyelte, ahogy a l�ny magabiztosan beleveti mag�t az esem�nyek s�r�j�be. Nem vett m�g r�szt hasonl� fot�z�son, ez�rt nem igaz�n tudta, hogy mire sz�m�tson. Csak figyelte, ahogy egy �sszeszokott csapat s�r�g-forog a teremben, a f�nyekkel �s a d�szletekkel vari�lnak, Nana sminkj�t �s ruh�j�t igaz�tj�k, mindezt egy t�k�letes, �sszehangolt k�rforg�sban. K�v�lr�l n�zve egyszer�nek t�nt, a l�ny p�zolt, a kamera kattant, a fot�s �j be�ll�t�st k�rt. De Joon Woo l�tta, hogy mindehhez h�ny ember mozdul egyszerre, hogy mindenkinek megvolt a maga r�szfeladata, �s a profizmusok tette ilyen g�rd�l�kenny� az eg�sz folyamatot.� Nana pedig mosolygott. Term�szetes, k�nnyed mosolynak t�nt, de alaposabban megfigyelve m�gis volt benne valami titokzatos, kiss� t�vols�gtart�, ami j�l �llt a l�nynak. Magabiztos volt a kamera el�tt, �rezte, hogy mit kell csin�lnia, szinte azel�tt tudta mit szeretne a m�v�sz, hogy az k�rte volna, emiatt pedig k�nnyed j�t�knak t�nt a feladata. De Joon Woo nem k�telkedett benne, hogy rengeteg tapasztalat rejlik am�g�tt, hogy ilyen term�szetess�ggel viselkedjen a kamera el�tt.� Valahogy mindig leny�g�zt�k azok a k�ss�gek, amikkel m�sok rendelkeztek, � azonban nem. Mindegy, hogy arr�l volt sz�, hogy az illet� mindk�t kez�vel tudott inni, hogy �rtett egy hangszerhez, vagy �pp olyan vezet�i k�pess�gekkel rendelkezett, hogy mindenki gondolkod�s n�lk�l hallgatott r� – Joon Woo-t ugyan�gy leny�g�zt�k ezek a k�pess�gek, mint az, ahogy a l�ny elvar�zsolta az embereket a kisug�rz�s�val.� Nem volt r� jellemz�, hogy elkalandozzon a figyelme, ez�rt f�l f�llel m�g akkor is figyelt a k�rnyezet�re, amikor tekintet�vel a l�nyt, a fot�st, vagy �pp a stylistot figyelte. Szerette megfigyelni az embereket, mert m�g ennyi id� ut�n is tudott tanulni t�l�k – b�r lehet, hogy ez csak a saj�t, szeg�nyes �rzelmi intellig�nci�j�nak r�hat� fel, de legal�bb tiszt�ban volt a gyenges�geivel. � Csendesen figyelte, ahogy a l�ny fel� indul a fot�z�s v�g�n �s halv�ny mosollyal v�rta, hogy oda�rjen hozz�. Elfogadta a fel� ny�jtott k�pet �s �nk�ntelen�l is arra gondolt, vajon h�ny rajong�ja lenne most a hely�ben. K�zelebbr�l is megn�zte a fot�t, majd a l�nyra mosolygott, mintegy t�kr�zve a f�nyk�pen l�v� arckifejez�s�t. - K�sz�n�m, Miss Kim… - eltette a k�pet az �lt�nye zseb�be, �gy �t�lve, hogy ott nem lesz baja.� - Kwan Joon Woo – a l�ny fel� ny�jtotta a kez�t - �r�l�k, hogy tal�lkoztunk. Sok�ig nem tudta, az emberek mi�rt �gy fejezik ki magukat, mi�rt tartanak �r�mtelinek egy-egy tal�lkoz�st, mikor azok szinte sosem tartanak �r�kk�, �s olykor soha nem is l�tj�k egym�st �jra. De id�vel meg�rtette, hogy a lehet�s�g�rt h�l�sak, az�rt a nyitott ajt��rt, ami ilyenkor lehet�v� teszi sz�mukra, hogy v�ltoztassanak a saj�t �tvonalukon, m�sok seg�ts�g�vel. Hogy ugyan�gy tanuljanak egym�st�l, mint ahogy � tanul t�l�k. Naivit�snak gondolta, hogy az emberek mindenhol a rem�nyt �s a lehet�s�geket keresik, de ezek n�lk�l nagyon szomor�ak tudtak lenni. Az �let�k �zemanyaga ez a k�t dolog volt.� - R�g�ta benne van m�r a szakm�ban? M�g egyszer sem n�ztem v�gig fot�z�st, de nem �gy t�nt, mintha �j lenne a terepen. �vatos kifejez�ssel figyelte a l�ny reakci�j�t, hogy vajon van-e kedve mes�lni, vagy tolakod�nak tartja az �rdekl�d�s�t, esetleg sietnie kell-e m�g valahova. Nem igaz�n ismerte Fournemouth h�ress�geit, �gy azzal sem akarta megb�ntani, hogy nem tud r�la t�bbet. � mindig is �gy gondolta, hogy annak az inform�ci�nak van igazi �rt�ke, amit k�zvetlen forr�sb�l szerez. - Megengedi, hogy visszak�s�rjem, Miss Kim? – aj�nlotta fel, abban b�zva, hogy a l�nynak m�r itt nincs dolga �s hogy esetleg menet k�zben tudnak m�g v�ltani p�r sz�t.� �

TakaaChan

El�zm�ny | 2021.06.02. 18:43 - #4

Kim�Min-Jun"N�h�nyszor meg kell halnod ahhoz,�hogy igaz�n �lni tudj."Ami nekem els�re felt�nt az az, hogy a fi� aki el�ttem t�rdelt le egy valaki a fajt�mb�l. Ez egyr�szt meglepett, b�r nem mutattam ki de m�s r�szt m�g sosem l�ttam, hogy valaki f�leg egy pokolkutya itt munk�lkodjon mint biztons�gi �r. Nem tudom, tal�n egy kicsit �r�l�k, mert nem egyed�l vagyok itt. A fi� fel�m ny�jtotta kez�t, amire le is pillantottam. Kellett n�h�ny m�sodperc, hogy ezt mi�rt is tette, de r�j�ttem. Elfogadtam a seg�ts�g�t, �s vele egy�tt �lltam le a f�ldr�l leporolni magam rem�lve, hogy a ruha nem lett piszkos a f�ldt�l. - K�sz�n�m a k�rd�sed, j�l vagyok. - Feleltem miut�n r�pillantottam, megakadt a szemem az �v�n. Ezt nem tudn�m megmagyar�zni, hogy mi�rt is? De ink�bb elpillantottam, am�g fel nem tette azt a k�rd�st: Elk�s�rjem? Gondolkodtam mik�nt v�laszoljak neki. Utas�tsam vissza? Vagy legyek kedves, �s h�vjam be a fot�z�sra? De ezt a p�r m�sodperces gondolat menetett egy �les hang szak�totta f�lbe. - Nana, igyekezz az eg�sz banda r�d v�r! - Kiab�lta ki az egyik sminkes a teremb�l. A fi� m�g� pillantottam, �s �gy v�laszoltam. - Sajn�lom, m�r megyek. - Azzal �vatosan megfogtam a fi� kez�t. - A mi fajt�nk tartson �ssze... nem igaz? - Engedve, egy igen halv�ny mosolyt majd, r�pillantva keztem el h�zni a terem fel�. - Igen, szeretn�m.. el�fordul, hogy n�h�ny akaratos rajong� megzavarja a fot�z�st. - Ugyan is ez t�nyleg �gy volt. Nem egy ilyen alkalommal kellett elhalasztani egy-egy munkafolyamatott. Az sz�momra, m�g mindig k�rd�ses hogyan tudnak bej�nni az �p�letbe r�ad�sul minden b�ntudat n�lk�l. Hisz ez egy z�rt rendezv�ny, nem hi�ba kellenek a biztons�gi �r�k is. B�r lehet kicsit b�tran viselkedtem, hogy csak �gy meg�rintettem... de h�t sietnem kellett. A terembe �rve, meg se v�rva a fi� v�lasz�t el is engedtem a kez�t, majd meg is sz�laltam. - Nyugodtan �lj majd le, ha szeretn�d. - Mutattam p�r sz�kre, de m�r h�vott is a munka �gy indulnom kellett. Miel�tt m�g indultam m�g egyszer visszan�ztem a fi�ra, nem tudom... tal�n biztosra akartam menni, hogy nem megy el. De azt�n a kamera el� �lltam, a d�szlet el�. Aki a fot�t csin�lta, mindig volt egy elk�pzel�se hogyan is p�zolhatn�k. Figyelni a testart�sra, a tekintetre, de f�leg arra mit akar ezzel k�z�lni a m�v�szl�lek. Most p�ld��l volt olyan, ahol mosolyognom kellett, vagy �ppen nevetni hogy egy aranyos k�p k�sz�lhessen. De voltak komolyak, tekint�lyt kisug�rz� k�pek is. �s mivel a n�i nemhez tartozom, egy kicsit kih�v�bb is, persze ruha meg minden is volt csup�n a testtart�s, az enyh�n felemelt �ll voltak a fontosak. Mint minden fot�z�st ezt is nagyon �lveztem, �s �szre sem vettem hogy m�r v�gezt�nk is. Amikor a m�v�szl�lek bejelentette hogy v�ge, �n �jfent r�pilantottam a fi�ra aki nem ment el v�g�l. Egy halv�ny mosolyt ism�t elengedtem, majd odamentem megn�zni az elk�sz�lt k�peket. Nem teltek sok id�be, �s m�r ki is nyomtatt�k �ket k�sz �llapotban hevertek az asztalon. Egy k�pet elvettem, ami kis m�retben volt nyomtatva, �s mosolyogtam rajta. Odal�ptem v�g�l hozz�, �s �tny�jtottam neki a k�pet. - Mindig is, furcsa �gy visszatekinteni magamra. - Sz�laltam meg halkan. - Szeretn�m, ha elfogadn�d... ami�rt itt maradt�l �s nem ment�l el. - Persze tudtam, ez a munk�ja de manaps�g ha t�l sok�ig vagy az emberek k�zt felmer�l benned p�r olyan dolog ami vagy igaznak t�nik, vagy �ppen az ellentetje. - �hm.. Kim Min-Jun, az eredeti nevem. - Szerettem volna, ha ezt tudja... hisz a Nana csak egy �lln�v a biztons�gom �rdek�ben. �

Lharielle

El�zm�ny | 2021.06.01. 23:52 - #3

Kwan�Joon Woo"Ha van id�d unatkozni, akkor valamit vagy nagyon j�l csin�lsz, vagy nagyon rosszul." � Az elm�lt h�napokban nem ez volt az els� �gyn�ks�g, ahol megfordult, de nehezen tudott volna k�l�nbs�get tenni k�zt�k. Mindegyik ugyanazt a hideg maximalizmust �rasztotta, tele volt folyton rohan�, fesz�lt vagy �pp izgatott emberekkel.� Fournemouth-ban meglep�en sokan pr�b�ltak az arcukb�l meg�lni �s ha mag�b�l indult ki, akkor ezt mindig is kicsit k�l�n�snek tartotta. � nem szerette a rivaldaf�nyt, �s k�l�n�sen azt nem, ha f�nyk�pet k�sz�tettek r�la. Tal�n r�gim�di volt, de a saj�t, fot�pap�rra vagy k�perny�re vet�tett k�tdimenzi�s m�sa elborzasztotta. Mintha kivettek volna bel�le egy darabot. Egy el�g sil�ny darabot, hiszen a k�pm�sa l�nyegben egy halott pillanat volt r�la, egy nagyon fak� lenyomata a val�s�gnak. Tal�n az�rt volt ilyen bor�l�t�, mert a legut�bbi k�p, amit tanulm�nyozhatott mag�r�l, m�g az els� vil�gh�bor� el�tt k�sz�lt… Az�ta, ha hi�nyoln� a saj�t arc�t,� ink�bb be�ri a t�k�rk�p�vel. Az legal�bb visszamosolygott r�, ha �gy akarta…� De am�g nem � �llt a kamera m�sik oldal�n, addig nem zavarta.� � L�tta az embereken, hogy �lvezik a sz�pet. �lvezik, ha ki�lhetik a kreativit�sukat �s valami kellemeset alkothatnak. L�tott m�r m�v�szeket hasonl�k�pp elmer�lni egy festm�ny k�sz�t�s�ben �s n�ha ugyanezt, az eleinte m�g haboz�, k�s�bb m�r j�val kaotikusabb izgatotts�got l�tta egy-egy fot�s arc�n is. A m�v�szek �r�ltek. Egyszerre ny�g�zt�k le �s borzasztott�k el Joon Woo-t, hiszen �let�k nagy r�sze a saj�t �rz�seik hajszol�s�r�l sz�lt, egy egy �rz�st a lehet� legk�l�nf�l�bb m�dokon akartak meg�lni �s ann�l is t�bb f�lek�ppen meg�r�k�teni. T�bbs�g�k nem kedvelte �t. Ezt ak�r igazs�gtalannak is gondolhatta volna, de sejtette, hogy a m�v�szetr�l alkotott v�lem�nye nem hatott r�juk t�l �szt�nz�en. Megtartotta a kell� t�vols�got.� Egy�bk�nt sem az�rt volt itt, hogy a fot�z�sokon seg�tsen. A haland�k valamilyen fura okb�l kifoly�an szerettek rajongani a sz�p, a gazdag vagy a h�res emberek�rt. Ez volt az egyik legcsapong�bb dolog, amit Joon Woo megtapasztalt vel�k kapcsolatban, de mint sok m�s dolgot, ezt sem igaz�n �rtette. � jobban kedvelte a csendes, ismeretlen elad�t a sarki p�ks�gben, vagy a szomsz�dj�t, egy nagyon id�s n�nit, aki im�dta kertben n�v� hortenzi�kat n�zni az ablakb�l. Egyik�k sem n�zett ki �gy, mint egy modell, de Joon Woo sz�pnek tartotta, ahogyan viselkedtek. Ugyanakkor egyik�kt�l sem szeretett volna semmit.� Az emberek viszont gyakran akartak dolgokat m�sokt�l. A sz�p �s h�res emberekt�l p�ld�ul az al��r�sukat. A figyelm�ket. Hogy meg�rinthess�k �ket. M�r ez is s�rolta az illend�s�g hat�r�t Joon Woo szerint, de voltak olyanok, akik ennyivel sem �rt�k be: bar�tkozni akartak egy idegennel, megh�vni �ket valahova. Egyes l�nyek, p�ld�ul a d�monok, enn�l t�bbet is. A modellek k�z�tt is sok volt a term�szetfeletti, ismert olyan �gyn�ks�get, akik csakis t�nd�rekkel vagy halhatatlanokkal dolgoztak, �s olyanok is, akik szerettek mer�sz kombin�ci�kat kipr�b�lni. Gyakoribb volt a baleset, mint azt Joon Woo gondolta volna.� A legt�bb pokolkutya tal�n nem lett volna el�gedett egy ilyen munk�val, de Joon Woo napk�zben sz�vesen j�tszotta a sz�tlans�gba burkol�z� biztons�gi �rt, �s a jelenl�te meglehet�sen hat�konynak bizonyult az incidensek sz�m�nak cs�kkent�s�ben.� Voltak hasonl�an nyugis �vei, amikor a piszkosabb munk�t a fiatalabbakra b�zta. Egy�bk�nt sem avatkozott bele m�sok dolg�ba, am�g nem �rezte sz�ks�gesnek. Az �ll�t�lagos bar�tai el�szeretettel k�t�ttek bel� azzal, hogy ellustult, de Joon Woo �gy tartotta, eleget l�tott m�r ahhoz, hogy olykor �rt�kelni tudja ezt az esem�nytelens�get. Egy ilyen nap volt ez is. A fot�z�sok s�rg�s-forg�s�t lesz�m�tva nyugodt nap volt. M�sok erre azt mondan�k, hogy unalmas. Ez Joon Woo sz�t�r�ban puszt�n azt jelentette, hogy senki sem sz�lt hozz�, senki sem t�vesztette �ssze egy modellel, �s egy konfliktus sem torkollott er�szakba. � A f�ldszintre tartott �pp, amikor siet�s l�pteket halott maga m�g�tt, de miel�tt kit�rhetett volna az illet� �tj�b�l, tompa puffan�st halott maga m�g�l. Azonnal sarkon fordult, de a l�ny m�r a padl�n �lt – l�that�an nem sz�nd�kosan.� Let�rdelt el�.� - …J�l van? – Fel� ny�jtotta a kez�t, hogy seg�tsen neki, ha sz�ks�ge van r�, de �riember l�v�n nem �rt hozz� enged�ly n�lk�l egy n�h�z. Az � faja k�l�n�sen h�res volt az �n�ll�s�g�r�l, �s b�r nem sok tapasztalata volt az ellenkez� nemmel, k�telkedett abban, hogy �k kiv�telek lenn�nek.� Felismerte a l�nyt. Nem volt neh�z. Mikor meg�rkezett, kapott egy f�nyk�pes list�t azokr�l, akiknek az �p�letben van a helye. Modell volt. �s az egyetlen pokolsz�l�tt rajta k�v�l az emeleten. K�l�n�s kombin�ci�, de a l�nynak j�l �llt a smink, nagyon emberinek t�nt t�le. Vajon a k�peken mosolyog…? Elhessegette a bocs�natk�r�st, hiszen nem � k�t�tt ki a f�ld�n �s ink�bb meggy�z�d�tt arr�l, hogy nem esett baja.� - Szeretn�, hogy elk�s�rjem? – aj�nlotta fel, alig �szrevehet� mosollyal az arc�n, mert � maga sem hitte, hogy a l�nynak pont az � k�s�ret�re lenne sz�ks�ge, de elj�tszhatnak a helyzet ir�ni�j�val.�� � �

TakaaChan

El�zm�ny | 2021.06.01. 00:20 - #2

KIM MIN-JUN N�h�nyszor meg kell halnod ahhoz, hogy igaz�n �lni tudj. Egy csendesnek mondhat� napon, egy igen ny�zsg� utc�n �lltam az �t sz�l�n. Semmi k�l�n�s oka nem volt, csup�n szerettem volna n�zni az emberek kifejez�s�t ahogy elhaladnak mellettem. Ahogy sz�rakozottan nevetnek, f�radtan besz�lgetnek egy igen hossz� nap ut�n. De egyben azt is fontosnak tartottam, hogy kisz�rjam az olyan fajokat akik bajt akarnak usz�tani az �rtatlan emberekre. N�ha-n�ha ijedten n�ztek r�m, amin kiss� �rtetlen�l de k�v�ncsian n�ztem azokra az illet�kre. B�r tal�n �rthet�. �rzelem mentes arcommal, ki ne n�zne r�m furcs�n. Tal�n m�r r�g meg kellett volna szoknom, de l�ssuk be ez nem ilyen egyszer�. M�g egy apr� mosolyra sem k�szott a sz�m, de nem is tartottam fontosnak hogy ezzel foglalkozzak. Hiszen volt m�s dolgom is. A mai napom ugyan is a fot�z�sr�l sz�l, k�s�bb pedig �jszaka a v�ros v�delmez�se… �s tal�n m�g egy k�ldet�st is kapni fogok de ez persze nem rajtam �llt. Alig v�rtam a fot�z�st, hisz egy olyan feladatott v�llaltam el amivel tal�n a v�roson k�v�l is megjelenhetnek a k�peim, �s modell bemutat�kra is h�vhatnak ha �gy ad�dik ami a karrieremnek sem �rtana. Nem �reztem a k�v� �z�t, tal�n egy halv�ny keserny�s �zt tudtam kitapasztalni. Ami kiss� b�ntott, de az illata fel�r mindennel. Im�dtam a frissen lef�tt k�v� illat�t, amikor bel�ptem egy k�v�z�ba, �s azt hogy �tj�rja a testemet melegs�ggel, ha esetleg f�zom �s fel�l�nk�t. Nem mint ha sz�ks�gem lenne a koffeinre, de m�r csak ez�rt is meg�ri. �gy �rzem nem t�n�k ki annyira a t�bbi embert�l… tudom j� nagy h�lyes�g. Egy igen halov�ny mosolyt ejtettem amikor kil�ptem a k�v�z�b�l, �s beszippantottam ezt a csod�t. �s m�g ez nem minden, tiszt�ban vagyok vele. Az �telekbe m�r bele sem akarok kezdeni. Lass�, kom�tos l�ptekkel indultam meg a helysz�nre, ki�lvezve az italt. Amikor oda �rtem, m�r n�h�ny ember ott �llt a bej�rat el�tt. Kellett egy kis id� mire r�j�ttem, hogy ezek az emberek miattam voltak itt �s mind r�m v�rt. Megh�kkenve �lltam meg hirtelen egy j� nagy, �reg fa m�g�tt. Sok v�laszt�som nem akadt, h�ts� bej�rat nem volt az �p�letben. Nagy s�hajt�s k�zben, gyorsan ki ittam a poh�r tartalm�t majd felk�sz�lve a t�megre megindultam. Egyb�l nagy felhajt�s lett, amikor mindenki megl�tott �s r�gt�n oda is j�ttek hozz�m. Nem voltak sokan, tal�n ha t�z ember de �szint�n sz�lva nem igaz�n zavart. Nanak�nt, teljesen m�s volt az �letem �s nem hiszem, hogy ezen v�ltoztatn�k. Miut�n m�r mindenkit kiszolg�ltam al��r�sokkal, �s k�pekkel v�gre bet�rhettem az �p�letbe ahol m�r bent nagyban folyt a munka, �s az el�k�sz�letek. K�sz�ntem mindenkinek, hogy az�rt tudj�k m�r meg�rkeztem �s tal�n csak egy kicsit k�stem, de ennyit meg engedhetek magamnak nem igaz? Be�rve az �lt�z�mbe, let�ve a t�sk�mat lehuppantam a sz�kbe. Nem volt m�s dolgom, mint hogy v�rjak a stylistra, a sminkesekre �s a fodr�szokra. Ez volt a kedvenc r�szem, mert remek munk�t v�geznek �s olyan mintha nem is �n lenn�k. K�r�lbel�l f�l �r�ba telt bele, mire mindennel elk�sz�ltem viszont sietnem kellett mert m�r nagyon v�rtak. Ez�rt siet�sen vettem a l�pteimet az ajt� fel�, ahol befordulva a folyos�ra egy v�ratlan dolog t�rt�nt. Nem l�ttam, hogy vannak el�ttem ez�rt sikeresen neki �tk�ztem az illet�nek. Mivel � nagy darab volt, �n kicsi ennek hat�s�ra h�tra estem a f�ldre. Nem igen �reztem az �t�d�st, aminek �r�ltem mert nem lehet kellemes egy ilyen es�s. Viszont a hajam teljesen eltakarta a l�t�somat, amit igyekeztem megigaz�tani �gy, hogy a hajamba t�rtam �gy fel is tudtam pillantani kinek �tk�ztem �gy neki. Mintha lefagytam volna egy pillanatra, mert nem tettem m�st csak az arc�t figyeltem. Persze semmilyen �rzelmet kimutatva. - Bocs�nat… - Sz�laltam meg, ahogy igyekeztem fel�llni a f�ldr�l. Jobban megn�zve nem model, mert az �n fot�z�somon k�v�l tartottak m�s modelleknek is munk�t. Ink�bb t�nt biztons�gi �rnek. - Rem�lem j�l vagy. �ppen siettem, �s nem l�ttalak. - Poroltam le magam, csak hogy ne legyen rajtam kosz ami t�nkre tenn� a ruh�imat. Abban is rem�nykedtem, hogy nem lesz ideges ez miatt. ✦ Wilt | 618 | NANA

TakaaChan

El�zm�ny | 2021.06.01. 00:19 - #1

" Important encounters are planned bye the souls long before the bodies see each other."

[14-1]