2 hónap múlva:
A Ballard házban kora reggel Amara caplatott le álmosan, majd odaköszönt Maxnek, aki épp reggelit készített:
- Jó reggelt! - ásította Amara.
Max felpillantot, majd elejtette a tányért döbbenetében.
- Te meg ki vagy? - kérdezte tagoltan Amarára szegezve az ujját.
- Amara, a feleséged. Miért ki lennék? - nézett rá értetlenül a lány.
- Amarának nem rövid vörös haja van, és nem kék szeme, és nem ilyen magas. - mondta Max.
- Mi a csudáról beszélsz? - kérdezte Amara, majd kiment a tükörhöz megnézni magát.
Kintről csak egy éles sikoltást lehetett hallani, majd egy puffanást.
- Na, úgy tűnik kiütötte a saját tükörképe. - mondta Max rosszallóan.
Eközben a Drake házban:
- Chloe! - ordított Bobby már vagy huszadszorra.
- Miért üvöltözöl szegény gyerekkel? - kérdezte Kitty.
- Nézd meg mit csinált! - ordított Bobby továbbra is. - Széttört két vázát, leányta a szőnyeget és elszakította a függönyt!
- Nyugi Bobby, majd veszünk újat, kimossuk és megvarjuk. De ne ordítozz vele!
Erre a hangerőre Chloe sírva fakadt és Bobby meg Kitty sehogy se tudták megvigasztalni. - Látod, ez is a te hibád! - súgta oda Bobbynak Kitty.
- Ki másé lenne? - sóhajtott fel Bobby.
Eközben Jean Natet hajkurászta:
- Te tökmag! Gyere csak ide! - kiáltott utána Jean kedvesen.
- Nem bántad meg, hogy Matthew nem maradt velünk? - jött ki Scott is a kertbe.
- Nem, de Nate egy igazi ördögfióka.
Amara nemsokára felébredt, és örömmel vette észre, hogy újra a régi önmaga.
- MAX! - kiáltott le.
Mikor Max felért megkönnyebbülten vette tudomásul, hogy Amara fekszik a szobájukban:
- Azt hittem megint azt a vörös hajú nőt találom itt. Hol voltál? - kérdezte.
- Itthon voltam, és én voltam az a vörös hajú nő.
- Hogy hogy? - csodálkozott Max.
- Szerintem Christina művelte. Hisz benne is megvan az X-gén, valószínűleg.
- Húú, jó képessége lehet! - mosolygott Max.
7 hónap múlva:
Jeanéknél megcsörrent a telefon:
- Halló? - szólt bele Jean.
- Szia Jean, Vadóc vagyok. Arra szeretnéle kérni, hogy gyertek át ma este az Intézetbe. szólnál Kittyékne és Amaráénak is? Közi, szia!
- Persze, szia!
Mikor már mindenki az Intézetben volt, Vadóc bejelentette:
- Karl és én összeházaodunk!
- Gratulálok! - mondta Amara.
- Igen, gartulálunk! - mondták a többiek is.
Ekkor lépcsőn Julia jött le, boldog mosollyal az arcán:
- Én is gartulálok! - mondta Vadócnak, majd leült a TV elé.
- Hey! álljon meg a menet! - szólt oda Juliának Kitty. - Ismerem én ezt a mosolyt. Mi történt?
- Semmi különös.
- Na persze, én meg a mikulás vagyok női tangában! - mondta Kitty.
Erre persze mindenki nevetésben tört ki.
- Na jó, elmondom, de nem leztek idegesek. - kezdett bele Julia.
- Rossz előérzetem van! - mondta Amara.
- Akkor nem vagyok egyedül! - sóhajtott fel Jean.
- Szóval... - folytatta Julia. - ... én is anyai örömök elé nézek.
- MICSODA?! - akadtak ki a többiek.
- De ugye.. de ugye... - kezdte Kitty, de nem bírta befejezni a kérdést.
- De igen, Brian az apa.